Nyáron Görögországba járunk, meg a horvát tengerpartra. Télen viszont, ha melegebbre, sós vízre és napfényre vágyunk, akkor jóval messzebb eső vidékekre váltjuk meg a repülőjegyünket, ráadásul tesszük ezt minden évben egyre többen és többen. Kissé elcsépelt gyűjtőszóval élve ezek az egzotikus úti célok. Mármint nekünk azok. És többnyire egzotikusak a különféle kórok is, amelyek ezeken a helyeken ütik fel fejüket.

Vannak persze látogatottabb egzotikus üdülőhelyek, és olyanok is, amelyekre csak az extrém kalandvágyók tévednek. Hazánk fia télen leginkább Thaiföldre, Kubába, Dominikára vagy Kenyába igyekszik, többnyire bejáratott körülmények közé, higiénés elvárásait is az európai normák szerint teljesítik. Itt tehát nem kell kötelező védőoltásokkal számolnunk, az elővigyázatosság azonban nem árt. Maláriát terjesztő szúnyogok például mindezen helyeken is előfordulhatnak. A tünetek 6-16 nappal a szúnyog csípés után jelentkeznek, hidegrázás és erős verejtékezés a jellemző, majd szabályosan ismétlődő rohamokban váltják egymást a lázas és láztalan időszakok. Idegrendszeri tünetek, valamint lép-májduzzanat és veseelégtelenség is felléphetnek. A kiemelten fertőzött területek közé tartozik Nyugat- Közép- és Kelet-Afrika, Hátsó India, Malajzia, valamint Indonézia egyes részei.

Talán kevesebben hallottak még a Dengue-lázról, mely szintén szúnyogcsípés útján terjed, viszont nincs ellene védőoltás. Ezek a szúnyogok főleg napközben csípnek és pont az a baj velük – hogy ellentétben a malária szúnyogokkal – városokban tanyáznak, illetve házak körüli kisebb vizekben, pocsolyákban. A betegség hirtelen magas lázzal, ízületi-és csont fájdalmakkal, heveny hányással jár, a lábadozási időszak pedig nagyon hosszú. A Dengue- más néven csonttöréses láz előfordul Közép- és Dél-Amerika valamennyi országában (így Kubában is), Ázsiában, az Indiai szubkontinensen, illetve Nyugat-és Kelet Afrika országaiban.

Afrikában, de Dél-Amerika északi országaiban is mindenhol számolnunk kell a sárgalázzal, amely betegség gyakran tünetmentes vagy enyhe, de súlyosabb formájában halált is okozhat. Ezt a kórságot is a szúnyogok terjesztik, lappangási ideje rövid, 3-6 nap, majd láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Sajnos átmeneti javulás után sokszor sokk és vérzés léphet fel. A sárgaláz ellen azonban igen hatékony vakcina van nálunk is forgalomban, amely a beadás után 10 nappal aktiválja az immunrendszert és tíz évig védettséget biztosít. Kenya például nem kéri a sárgaláz oltás igazolását, de mindenhol kérik abban az esetben, ha az utazó sárgalázzal fertőzött területről érkezik.

Az Országos Epidemológiai Központ (OEK) minden utazónak melegen ajánlja a Hepatitis A elleni védőoltást. Ez az a betegség, amit szinte bárhol a világon beszerezhetünk, ahol felmerül a gyanú, hogy esetleg nem mossák meg alaposan a gyümölcsöt, zöldséget tálalás előtt, vagy ha meg is mossák, az ivóvíz minősége is hagy némi kívánni valót maga után. Ugyanígy majd minden távoli cél kapcsán megemlítik a Hepatitis B-t is, ez ellen külön védőoltás dukál. Előkelő helyen szerepel még a hastífusz, mint szokványos betegség, ezt is bárhol beszerezhetjük, ahol az ivóvíz, vagy az ételek lemosására használt víz fertőzött széklettel szennyezet. Rossz közműellátottságú, zsúfolt helyeken, például India nagyvárosaiban szinte kizárt hogy ne tenyészne minden bokorban a salmonella typhi nevű baktérium, amely felelős a hastífusz kialakulásáért. Így fontos tudnia az utazónak, hogy kizárólag a szállodákban beszerezhető palackozott víz a biztonságos, legyen szó akár ivásról, akár gyümölcs-vagy kézmosásról.

(A kiutazók a kötelező és ajánlott védőoltásokat az OEK Nemzetközi Oltóközpontjában kaphatják meg. Cím: Budapest 1097 Gyáli út 2-6, bejelentkezés a 06-1 473 16 64-es számon 8.30-tól 9-ig. További információ: www.oek.hu)