Az 1980-as évek végétől indult vizsgálatok alapján tudjuk, hogy a szülő-gyerek kapcsolatban kialakuló kötődési stílus későbbi a párkapcsolatainkban is tetten érhető. Az utóbbi években a kutatók arra is rávilágítottak azonban, hogy a legtöbbször bonyolult, gyakran ambivalens érzésekkel átszőtt testvérkapcsolatoknak is jelentős a hatásuk. A rivalizálás és a féltékenység mellett a szeretet és az összetartozás élményei keveredhetnek egymással. Felnőve, a párunkkal megélt kapcsolatunkban szintén tetten érhetők ezek a gyakran egymással ellentétes érzések, így a testvérkapcsolatokban szerzett korai tapasztalatok bizony befolyásolhatják azokat.

Marcipánfigura a tortáról

„Én akarom a tortáról a marcipánfigurát!” – kiabál az egyik gyerek. „Nem, nem, nekem add!” – sivítja a másik. A szülők meg kétségbeesetten próbálnak igazságot tenni az ádáz küzdelmet vívó testvérek között, miközben feltehetően az is átfut az agyukon, hogy valamit nagyon elrontottak a gyerkőcök nevelése kapcsán. Pedig ezek a vérre menő harcok nemcsak kellemetlen kísérői a legtöbb család mindennapjainak, de számtalan haszonnal is járnak.

A vita és veszekedés kiváló terep a konfliktuskezelés alapjainak elsajátításához, mintaként szolgálnak a későbbi párkapcsolati konfliktusok megoldásához is. Aki testvérekkel nő fel, annak napi szinten kell alkalmazkodnia másokhoz, és elfogadnia, hogy nem csak az ő akarata létezik, figyelembe kell vennie a másik szükségleteit, igényeit is. A testvérek megfigyelése, az együttélés velük segíti a szociális nézőpontváltás készségének kialakulását, ami a harmonikusan működő párkapcsolat egyik elengedhetetlen feltétele.

A másik nem

A Pennsylvaniai Állami Egyetem 2013-as kutatásai szerint azok, akiknek ellenkező nemű testvérük (is) van, igazi lépéselőnyre tesznek szert, ha felnőve ismerkedésre kerül sor. Ők már gyerekkorukban megszokták a másik nemet, így általában fesztelenebbül, magabiztosabban viselkednek, ismerősen mozognak a másik nem világában. Extra bónusz, ha az ellenkező nemű testvér idősebb is. A báty „haverjai” vagy a nővér barátnői révén szinte biztosan lesznek pozitív tapasztalataik a „nagyokkal”.

„Gyerekkoromban állandóan ott lógtam a nővérem nyakán. Hiába próbált levakarni magáról, így inkább hagyta, hogy ott tébláboljak, akkor is, amikor a barátnői átjöttek hozzánk. Kicsi voltam, nem sok vizet zavartam, ezért nyíltan beszéltek előttem a szerelmi ügyeikről. Akkor még nem tudtam, de közben igazi párkapcsolati know-how-t sajátítottam el, ami később, amikor magam is elkezdtem ismerkedni, a hasznomra vált. Míg a haverjaim állandóan zavarban voltak, és fogalmuk sem volt, hogyan viselkedjenek a lányokkal, nekem soha nem voltak ilyen problémáim” – emlékszik vissza a felnőtt András.

Minél többen

Minél több testvére van valakinek, annál több emberhez kell alkalmazkodnia, annál többféle személyiséggel kell megtalálnia a hangot. A testvérektől hangos családi közegben, ha tetszik, ha nem, napi szinten kell konfliktusokat megoldani, és megtalálni a mindenki számára elfogadható kompromisszumokat. A sok testvér arra is jó lehetőség, hogy a gyerek megtanulja, mennyire eltérő igényeik, érdeklődési körük vagy éppen napirendjük van a különböző életkorú testvéreinek.

Rivalizálás és segítés

Shutterstock

Ezek a tapasztalatok segítik a tolerancia kifejlődését, ami védőfaktorként szolgál a felnőtt párkapcsolatban is. A legtöbb házassági konfliktus ugyanis pont a tolerancia hiányából, a másik különbözőségének elfogadási nehézségéből adódik. A több testvér ráadásul olyan, mint egy válás elleni védőfaktor. Minél több testvére van valakinek, annál kisebb valószínűséggel fog elválni. Ezt támasztja alá az Ohiói Állami Egyetem 2013-as vizsgálata, amely szerint minden plusz testvérrel további két százalékkal csökken a házasság felbontásának valószínűsége.

Csak sorban

Először az 1937-ben elhunyt, osztrák származású Alfred Adler pszichoanalitikus ismerte fel, hogy a születési sorrend hat a személyiségünk fejlődésére. Mára már azzal kapcsolatban is több vizsgálat született, milyen hatást gyakorol a születési sorrend a felnőtt párkapcsolatokra. Egy 2008-ban publikált kutatás eredménye szerint például az elsőszülöttek a legkevésbé féltékenyek a párjukra, és nekik vannak a leginkább reális elképzeléseik a szerelmi kapcsolataikat illetően.

Ezzel szemben a középső gyerekek – akik között a legmagasabb a bizonytalan kötődés aránya – számolnak be a legtöbb féltékenységi érzésről. A szerzők szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a „szendvicsgyerekeknek” állandóan versengeniük kell a szülők figyelméért, akik hol az elsőszülöttel, hol a kicsivel vannak elfoglalva. Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy a születési sorrend csupán az egyik abból a számtalan tényezőből, amely a személyiségünk alakulására hat, és ezáltal befolyásolhatja a párkapcsolatunkat is.

Ádáz ellenségek vagy életre szóló szövetségesek

Jó esetben a testvérek kapcsolatában a kisebb-nagyobb rivalizálások mellett inkább az együttműködés, az egymás segítése dominál. Időnként porszem kerül azonban a gépezetbe, és a testvérek beleragadnak a negatív érzéseikbe. Ezek az érzelmi tapasztalatok pedig beszivárognak felnőtt életükbe is, hatnak a párkapcsolataikra, vagy éppen azok hiányáért tehetők felelőssé.

Pont úgy, ahogy Annával történt. A családjában a nővére volt a kitüntetett szépség, aki bárhová ment, elismerő pillantások követték. Szüleik sütkéreztek a dicséretek fényében, és otthon is állandó rajongással vették körül a lányt. Közben nem vették észre, mennyire megszenvedi másodszülöttjük a mellőzést. Az is rejtve maradt előttük, hogy a gyerekszoba zárt ajtaja mögött Anna nap mint nap becsmérlő, gúnyolódó megjegyzéseket kap a nővérétől, aki mindenek ellenére ádáz féltékenységet érzett a kishúga iránt.

Anna visszahúzódó, önbizalomhiányos nő lett, évekig szinte menekült a párkapcsolatoktól, mert biztosra vette, ha egy fiú meglátja a nővérét, biztosan nem tud majd ellenállni neki. Sokáig dolgozott azon, hogy sikerüljön túllépnie negatív gyerekkori tapasztalatain. A terápiának köszönhetően lassanként megerősödött az önbizalma, amivel párhuzamosan az a férfi is megérkezett az életébe, akinek a szemében ő a leggyönyörűbb nő a világon. Ebből az esetből is jól látszik, mennyire fontos, hogy a szülők megfelelően kezeljél a testvérek viszonyát. A családban megtapasztalt korai érzelmi klímát nem könnyű ugyanis magunk mögött hagyni.

Orvos-Tóth Noémi pszichológus

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben örökölt sorsunkkal, a transzgenerációs hatással foglalkozunk.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.