Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Külföldi mintára vagy saját ötletből született meg az ambulancia?
Az ambulanciát a megnövekedett igény hozta létre. Kórházunkban nagyon sok koronavírusos beteget kezeltünk, akik közül a gyógyulásukat követően egyre többen kértek segítséget pszichológiai, mentális problémák miatt. Egyébként a nemzetközi orvosi közösség tudományos folyóiratokban és konferenciákon is foglalkozott ezzel a jelenséggel, a Covid után felbukkanó tünetegyüttessel (az ún. poszt-Covid szindrómával).
Pszichiátriai szempontból a kérdés idén télen került előtérbe, amikor megjelent néhány kulcspublikáció azzal kapcsolatban, hogy a betegségen átesett páciensek mintegy 30 százalékánál megjelenik valamilyen pszichiátriai, pszichológiai, illetve neurológiai probléma, leginkább depressziós, szorongásos tünetek nagyon heterogén csoportja.
Hogyan lehet szétszálazni, hogy valaki csak azért szorong, mert elvesztette a munkáját a járvány következtében, vagy pedig az okozza a depresszióját, hogy a vírus megtámadta az idegrendszerét?
A poszt-Covid tünetegyüttes klasszikus példája annak, amit a pszichiátriában már régóta ismerünk, vagyis, hogy a legtöbb mentális zavar hátterében biológiai, pszichológiai és társadalmi folyamatok egyszerre vannak jelen, ezek egyik speciális konstellációja vezet a tünetek kialakulásához. A pácienseink mindannyian átestek a betegségen, tehát a vírus okozhatott náluk neurológiai elváltozásokat, de persze az egyéni élettörténetek nehézségei és a globális bezárkózás, a félelem, a bizonytalanság mind szerepet játszhatnak a panaszokban.
Azt lehet bizonyítani, hogy konkrétan a vírus okoz-e neurológiai elváltozásokat valakinél?
Pontosan ez a kérdés van most a kutatás frontvonalában. Ma annyit lehet biztosan tudni, hogy a szervezetben lejátszódó bármilyen súlyos gyulladás pszichológiai következményekkel is jár. Gondoljon csak arra, hogy egy komolyabb vírusfertőzés esetén milyen tüneteket észlelünk magunkon: fáradtság, koncentrációs nehézségek, étvágytalanság, nyomott hangulat. Mindez fokozottan jelentkezik, ha valaki koronavírusos.
Hosszú vita volt arról, hogy vajon a vírus direkt módon károsítja-e az idegrendszert, megtámadja-e a neuronokat. Emellett szólt például a szagláskiesés, hiszen a szaglóideg károsodása sugallhatta azt, hogy a koronavírusnak idegsejt-károsító tulajdonsága van. A legújabb vizsgálatok ezt a feltételezést megcáfolták. Azt viszont lehet tudni, hogy az agyban található, speciális immunfunkciót ellátó sejtek aktiválódnak a Covid-fertőzés alatt – talán erősebben is, mint egy sima fertőzéskor –, és a legsúlyosabb esetekben az agyi mikrokeringés zavaráról is beszélhetünk: apró infarktusok, elhalások keletkezhetnek az agyban a fertőzés következtében. Mindezek jól mutatják, hogy biológiai alapja is van ennek a tünetegyüttesnek.
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a ma rendelkezésre álló eredmények meglehetősen kevés emberen végzett vizsgálatokból származnak, tehát lehet, hogy néhány dolgot később majd újra kell értékelni. Arról nem is beszélve, hogy ha a vírusnak újabb mutációi jelennek meg, akkor az is előfordulhat, hogy azok másképp fognak viselkedni: erősebben vagy éppen kevésbé károsítják az idegrendszert. A delta-variáns például ritkán vezet szagláskieséshez.
Tehát a különböző mutációk a pszichiátriai tünetekben is okozhatnak változásokat?
Pontosan. A mostani tünetegyüttes szerintem elsősorban a harmadik hullámhoz, a brit variánshoz köthető. A saját praxisomban azt tapasztaltam, hogy a vuhani variáns után sokkal kevesebb beteg jelentkezett mentális tünetekkel. De ez csak a saját megfigyelésem.
Beszélne egy kicsit részletesebben a tünetekről? Hogyan lehet eldönteni, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni? Mikor beszélhetünk arról, hogy ez már több, mint az általános helyzetből logikusan fakadó rosszkedv?
A fő jellegzetesség, hogy a páciensek korábban nem tapasztaltak hasonló tüneteket, mentális jelenségeket, érthetetlen és megfoghatatlan, hogy mi történik velük. Az esetek 90 százalékában fizikai és mentális fáradtságról számolnak be a betegeink. A második leggyakoribb tünet a szorongás, ami lehet általános aggodalom, megfoghatatlan félelem- és feszültségérzet vagy – és ez az igazán jellegzetes – pánikreakció, ami hirtelen kialakuló, nagyon intenzív, sokszor halálfélelemmel és heves testi tünetekkel együtt járó szorongás. Ilyenkor szívdobogás, fulladásérzés, remegés és izzadás jelentkezhet.
A következő jellegzetes tünet az alvászavar: a betegek 40 százaléka számol be elalvás-zavarról vagy korai ébredésről. Érdekes megfigyelés, hogy ritka a hosszú ideig tartó, nyomott hangulat, mély szomorúság és reménytelenségérzés, ami a depresszió jellemzője. A pácienseink között persze olyanok is vannak, akiknél a már diagnosztizált mentális betegségükre rakódtak rá újabb tünetek a koronavírus-fertőzés után. Idős embereknél pedig azt tapasztaltuk, hogy korábban kezdődő demenciájuk a vírus következtében felgyorsul.
Olvassa tovább Gócza Anita interjúját a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben test és lélek kölcsönhatásával, pszichoszomatikával és az öngyógyítással foglalkozunk.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
