Feldmár András: A szeretet interperszonális csoda

Jézus nélkül nem lehet a szeretetről beszélni – kezdte a beszélgetést Tóth László teológus, mentálhigiénés szakember a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjén a CEU zsúfolásig megtelt előadótermében.

Jézus sokat beszélt arról, „hogy fontosabb, hogyan bánunk egymással, mint az, hogy engedelmeskedjünk valakinek. Ha ezt komolyan vennénk, akkor forradalom lenne” – tette hozzá Feldmár András pszichoterapeuta, akinek a napokban jelent meg Tóth Lászlóval közösen írt, Nem Szentírás! Beszélgetések bibliai történetek kapcsán című könyve.

Egyek vagyunk

De hogyan lehetne a szeretetből forradalom? – kérdezett vissza az est moderátora, Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője. Tóth László szerint „a Biblia azért forradalom, mert ha egyek vagyunk, részt veszünk valami nagyobb rendű dologban, vagy ahogy a keresztények fogalmaznak, sejtek vagyunk Krisztus testében, akkor miért harcolnánk, miért bántanánk egymást?”

Feldmár András hozzátette, hogy a Biblia egy olyan könyv, amely összefog és szolidaritást teremt: „Egy olyan társaságot tudunk formálni, ahol együtt vagyunk szolidaritásban, szeretetben, és harcolunk azért, ami jó nekünk és a gyerekeinknek.”

Azonban a pszichoterapeuta szerint az is fontos, hogy a hatalmat nem szabad összekeverni a szeretettel. „A szeretet interperszonális csoda, és akkor történik meg, amikor odafigyelünk arra, ahogy egymással bánunk, és nem engedjük meg, hogy másokkal rosszul bánjanak” – mondta el, megjegyezve, hogy etikátlan, „ha észrevesszük, hogy valaki rosszul bánik embertársával, és nem csinálunk semmit.”

Mit keresnek az emberek Istenben?

„Sok-sok tudás és tapasztalat szűrődik le a bibliai történetekből. A könyv évezredeken keresztül kíséri végig egy népnek a történetét, gondolkodásbeli fejlődését, hogy mikor mit akartak átadni a generációk egymásnak” – mondta Tóth László.

Az istenkép például sokat változik a Bibliában: míg kezdetben egy haragvó, számonkérő, feladatot kiosztó, megpróbáltatásokat elénk gurító Istent látunk a Bibliában, később már egy szövetséget felajánló Istennel állunk szemben.

Azonban az, hogy miért akarnak az emberek kapcsolódni Istenhez, nem változott a teológus szerint: „A szorongásunkat oldja, ha hiszünk abban, hogy Isten tudja, amit a Földön már végképp senki sem tud.” Egy gyülekezethez is csatlakozhatunk többféle motiváció miatt, például „a közösségben való részvétel miatt”.

„Nehéz úgy élni, hogy nem tudom, mi történik a halál után, és komfortosabb, ha a hit által kapok egy keretet, ami irányba terel” – mondta Tóth, hozzáfűzve, hogy a hit szorongásoldó hatással bír sokak számára. Feldmár András azonban úgy fogalmazott, „a szorongás az akaratosság mellékhatása, így nem szorongani normális”. Ehhez pedig a pszichoterapeuta szerint nincs szükség a hitre.

Testvérek szülők nélkül

„Gyerekként még azt hittük, hogy a szüleink mindenhatóak, és ahogy felnőttünk, óriásit csalódhattunk, amikor rájöttünk, hogy ez nem igaz. Sőt, csodálkozunk azon, hogy hogyan élték túl a világ megpróbáltatásait” – mondta Feldmár.

Így folytatta: „Később felnőttként már azt hihetjük, hogy a pszichiáter és a pszichológus a mindentudó, azonban Freud szerint a terápiának akkor van vége, amikor a páciens rájön, hogy a terapeuta sem tud többet, mint ő.” Sőt, Jacques Lacan francia pszichoanalitikus radikálisan újragondolta Freud tanításait, és kijelentette, a terápiának akkor van vége, amikor rájövünk, hogy senki sem tud semmit. „Tehát olyanok vagyunk, mintha testvérek lennénk szülők nélkül” – következtetett Feldmár.

A terapeuta visszautalt arra, amikor nemrég vitába szállt Máté Gáborral. A Kanadában élő magyar származású orvos úgy vélte, „a gyógyulás abból áll, hogy az ember megtalálja saját magát”, míg Feldmár állítása szerint a trauma nem betegség, ezért nem is lehet belőle kigyógyulni.

„Ha egy ragadozó megtámad engem, akkor végem van, elveszítem a szabadságomat, és olyan élményekben veszek részt, amelyekben, ha szabad akaratom lenne, nem vennék részt” – jelentette ki a pszichoterapeuta, hangsúlyozva, hogy ez a helyzet nem betegség. Úgy fogalmazott, „onnan jön a szorongás, ha színházat játszom. Vagyis nem kell színházat játszani, mindenki lehet önmaga”.

Gonda Gréta

Megjelent a legújabb HVG Extra Pszichológia magazin, amelynek témája: szabadulás a múlt fogságából.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.