Minden kornak megvannak a maga elképzelései arról, hogyan kell jól élni az életet. A XXI. században ezek a „varázsigék” jórészt a pszichológia tudományából kölcsönzött fogalmak és elméletek leegyszerűsített, gyors és könnyű megoldásokat kínáló verziói, amelyekkel azután önsegítő könyvek és módszerek garmadáját lehet eladni.

Ilyen népszerű fogalom ma az önmegvalósítás, amelyen az úgynevezett humanisztikus pszichológiai irányzat eredeti koncepciója szerint azt értjük, hogy önmagunkat a saját képességeink adta lehetőségek határáig terjesszük ki, és ilyen módon váljunk integrált és autonóm személyiségekké.

Fáradt és elcsigázott

Rendelje meg online!

Kérdés, hogy a „valósítsd meg önmagad” elv jegyében az életüket szervező embertársaink valóban az önelfogadás, az élettel való elégedettség, a szeretet és a pozitív kapcsolatok bajnokai-e, ahogy azt Abraham Maslow, Carl Rogers és a többi humanisztikus pszichológus elképzelte?

Ha az önmegvalósítás az egészség és a személyes növekedés optimális körülményeit teremti meg, és stabilitást hoz az életünkbe, miért érezzük annyira kimerültnek és elcsigázottnak magunkat, miközben épp az önmegvalósításunkon fáradozunk?

Sikeres önmegvalósítók?

Ha a mindennapi életünket nézzük, a megfelelő célok kitűzése (hogy újabb, közkeletű „varázsigét” említsünk) segít előbbre jutnunk. A jó cél definiálja, merre haladunk, megakadályozza, hogy mellékvágányokra tévedjünk, és mintegy húz minket magához, motiválva ezzel a vágyott állapot elérésére.

Az önmegvalósítás ilyen értelemben nem lehet azonban cél, hisz nincs olyan végpont, amit el kellene érni, vagy olyan állapot, amikor hátradőlve azt mondhatjuk: készen vagyok, megvalósítottam önmagam, ezzel további teendőm nincs. Az önmegvalósítás sokkal inkább állandóan működésben lévő folyamat, ami a képességeink és kreativitásunk kibontakoztatására sarkall minket.

Egyszer egy negyvenes, a tudományos innováció területén dolgozó vállalkozó mesélte nekem, hogy ő már letette az életművét az asztalra, nincs már dolga tovább. A külvilág számára ez a férfi testesíti meg a sikeres embert: társadalmilag hasznos dologgal foglalkozik, eredményes és hatékony a munkájában, amely anyagilag jövedelmező. Mégis, a férfi mondatai inkább szomorúak voltak, és ő maga is csüggeteg és lehangolt volt, mint egy kiszáradt fa.

Olvassa tovább Nagy Beáta Magda pszichológus, szociológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben a tudatos önmegvalósítással foglalkozunk.

Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!