A transzgenerációs minták olyan emlékeket és érzéseket foglalnak magukba, amelyeket az egyik generáció tudattalanul a másikra örökít át. Amikor ezekről a mintákról beszélünk, elsősorban traumatikus tapasztalatokról van szó, amelyek maladaptív (azaz káros, a világhoz való alkalmazkodásunkat nem segítő) sémákat alakítanak ki az emberekben – kezdte előadását Nagy Henriett klinikai és egészségfejlesztő szakpszichológus a HVG Pszichológia által a budapesti UP Rendezvénytérben nemrég tartott PszichoFeszten.

A sémák olyan információfeldolgozó rendszerek, amelyek befolyásolják valóságészlelésünket. Tehát ránk jellemző módon meghatározzák, hogy mit látunk, mire fókuszálunk, mit nem veszünk észre, mit torzítunk el, vagy éppen mit tagadunk le. A sémák általában segítik a világhoz való alkalmazkodásunkat, ugyanakkor az életünkben megjelenhetnek úgynevezett maladaptív sémák is, amelyek az alkalmazkodásunk ellen dolgoznak.

Önfeláldozás és behódolás

Az egyetemi docens szavaiból kiderült, hogy a maladaptív sémák megakadályoznak bennünket abban, hogy elégedetten legyünk jelen az életünkben, és hogy szabadon megéljük a pozitív és a negatív érzéseinket. Az egyik ilyen maladaptív séma a „csökkentértékűség”, amikor arra fókuszálunk, vajon a többiek jobbak-e, ügyesebbek-e nálunk. Emiatt hatalmas energiákat fektetünk abba, hogy saját a „jóságunkat” bizonygassuk.

Nagy Henriett a PszichoFeszten

Szabó Zoltán

Ismert az „önfeláldozás” és a „behódolás” séma is. Az előbbi esetben túlságosan hátrasoroljuk magunkat, megjelenhet a megfelelési kényszer, és aszimmetrikus kapcsolataink alakulhatnak ki. Az utóbbinál túlságosan fontossá válik a környezet véleménye („Vajon mit szólnak majd mások?”), ennek következményeként pedig akár el is veszíthetjük a hozzáférést saját vágyainkhoz és szükségleteinkhez.

Az életünket hasonlóan megnehezítő működés, ha a bajban nem kérünk segítséget, mert úgy véljük, az a gyengeség jele, vagy ha túl magas elvárásokat támasztunk önmagunkkal szemben, és így a megvalósíthatatlan tökéletességet hajszoljuk.

Hiedelmeink a boldogságról

A maladaptív sémák azért képesek befolyásolni egyéni elégedettségünket és alapboldogság-szintünket, mert meghatározzák, milyen célokat tűzünk ki magunk elé, milyen érzésekre, gondolatokra figyelünk, és milyen arányban fókuszálunk a pozitív és negatív dolgokra.

„Azt is meghatározzák, hogy a boldogsággal kapcsolatban milyen hiedelmeket alakítunk ki magunkban” – hívta fel nagyszámú hallgatósága figyelmét Nagy Henriett. A skála egyik végén a boldogsággal kapcsolatos félelmek, míg a másikon a boldogság hajszolása jelenik meg. A pszichológus szerint egyik sem egészséges állapot.

Nagy Henriett a PszichoFeszten

Szabó Zoltán

Persze adja magát a kérdés, hogyan lehetséges negatív sémáink meghaladása. Az emberek többsége az életkörülményeiben bekövetkező pozitív változástól reméli az elégedettség érzését; ehhez képest az előadó egészen más utakat vázolt fel.

Egészséges viszonyulás

Eszerint fontos, hogy szabadon megélhessük pozitív és negatív érzelmeinket, valamint érdemes arra törekednünk, hogy elkerüljük a társas összehasonlítás csapdáját. A szakember kiemelte a valódi, mély bizalmon alapuló emberi kapcsolatok fontosságát. Éljünk egyfajta antimachiavellizmus alapján: az emberekre ne mint hasznos „eszközként” tekintsünk (a cél szentesíti az eszközt elv alapján), hanem önmagukért teremtsünk velük kapcsolatot. Alapvetésnek nevezte, hogy higgyünk a másik ember jó szándékában addig, amíg az ellenkezőjére nincs bizonyítékunk.

HVG Extra Pszichológia

Emellett kontraproduktív törekvés, ha valakinek az az elsődleges célja, hogy „boldognak kell lennie”. Nagy Henriett szerint a boldogsághoz való egészséges viszony legfontosabb tényezői az egészséges önértékelés, illetve a boldogító célok kijelölése és követése. Olyan célok, amelyek értelemmel bírnak a számunkra, illeszkednek az értékrendünkhöz, a vágyainkhoz és a szükségleteinkhez, és másoknak is örömet, értéket jelenthetnek.

Milyen belső munkával tudjuk egészségtelen mintázatainkat pozitívokra cserélni, ha egyáltalán? A szakpszichológus kiemelte az önismeret fontosságát, amely nélkülözhetetlen a tudatossághoz. Az önismeret segíthet, hogy felismerjük egészségtelen mintáinkat, és önelfogadással, önegyüttérzéssel, valamint mások segítségét igénybe véve képesek legyünk változtatni.

A most először megrendezett PszichoFeszt mottója az „Egy nap a lelked egészségéért” volt. Három teremben előadások és workshopok keretében közel harminc előadó – pszichológusok, szakpszichológusok, családterapeuták, tanácsadók – számos témakört felölelve beszélt önismeretről, lelki egészségről, transzgenerációs mintákról, boldogságról, karrierről és életmódról, valamint az LMBTQ-közösség lelki kihívásairól.

Lippai Roland

Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!