Lássuk, hányféle szempont mentén definiálhatjuk, hogy összeillőek vagyunk-e a partnerünkkel a szexualitásban!

Libidódifi

A szeretkezések gyakorisága örök súrlódási pont, főképp a már együtt elő párok esetében. Olyan szinte nincs, hogy két ember ugyanazzal a rendszerességgel, ráadásul épp ugyanabban a pillanatban vágyik az együttlétre. A napszakot illetően a férfiak szeretik a reggeli erekciót „hasznossá” tenni, ezáltal az előző napi stresszorokat már maguk mögött hagyva, frissen, kipihenten és jól kezdhetik a napot.

Ezzel szemben a nők többsége kipattan az ágyból, és máris fejest ugrik a napi teendőkbe. Ráadásul a reggeli világosság mellett a fogmosás hiányát sem érzi annyira romantikusnak egy kis hajnali huncutkodáshoz.

Min múlik, milyen gyakran kívánjuk meg a partnerünket, az együttléteket?

1. A legismertebb kifejezés a szexuális hajtóerő mértékére a libidó fogalma, annak velünk született, örökletes „ereje”, amit elsősorban a hormonális rendszer, a biokémiai háttér (például tesztoszteron, ösztrogén, progeszteron, pajzsmirigyhormon, illetve dopamin, szerotonin) genetikailag meghatározott szintje alapoz meg, ám a későbbiekben számos hatás ezt még jelentős mértékben befolyásolja.  

2. Nemi szerveink érzékenysége, ingerelhetősége, morfológiája (például érző idegekkel ellátottsága és reagálása, amit azonban olyan tényezők is befolyásolhatnak – az életkor mellett –, mint a fitymaszűkület vagy épp a körülmetélés).

3. Általános egészségi státuszunk és aktuális állapotunk (például szoptatás, menopauza). Ne felejtsük el, a szexuális egészség, működés az általános egészség része, így minden probléma (legyen szó krónikus testi vagy mentális betegségről, illetve akut panaszról) szinte biztos, hogy kihat a szexuális életünkre – ugyanígy az alkalmazott kezelések és a gyógyszermellékhatások is. Összefoglalva: nincs olyan testi-lelki zavar – vagy akár csak átmeneti rossz hangulat –, ami ne lenne befolyással a szexuális életünkre.

4. Hogyan tekintünk a testünkre és a nemi szerveinkre? Mivel a testiség a (jellemzően meztelen) testekről szól, ezért a szülőktől, a kortársaktól vagy esetleg korábbi partnertől származó testszégyenítő mondat nagyon beleéghet a pszichébe, megfosztva minket az erotikus élmények önfeledt élvezetétől. Ugyanez igaz a téves hiedelmek átadására is, vagy egy-egy „nevelő” célzatú mondatra: „A férfiak mind csak „azt” akarják. Elérik, aztán dobnak!” „A szüzességed elvesztése, na, az pokoli fájdalom lesz!”

Érdeklik a további szempontok? Olvassa el Hevesi Krisztina szexuálpszichológus, egyetemi adjunktus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben a lelki társakkal, a másik felünkkel foglalkozunk.

HVG Extra Pszichológia

Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!