hvg.hu: Mennyire fontos Önnek az öltözködés és miért?

2006 Opera (Náray Szalon)

Dávid Ibolya: Gyerekkorom óta szeretem a kelméket. Ez nálunk családi hagyomány, ugyanis a második világháború utáni államosításig a nagyszüleimé volt egy jó nevű szövőüzem Baján. Édesapám nem volt hajlandó alkalmazottnak menni a saját gyárába, inkább bedolgozó lett egy háziipari szövetkezetben. Otthon a szuterénben font, szőtt szebbnél-szebb kelméket, szőtteseket. Én is besegítettem, még zsebpénzt is kaptam érte. Jól is jött, mert ebből öltöztem, vásároltam könyvet, piperét és varrónőre is ebből telt. Mielőtt bárki felszisszenne, hogy „már kiskorában flancolt”, hozzátenném, a hatvanas, hetvenes években vidéken egyáltalán nem léteztek jobb ruhaüzletek, butikok. Aki elegánsan akart öltözni, az varrónőhöz járt. Az iskolai egyenköpenyt nehezen viseltem, ahogy kiléptünk az iskolakapun, már téptem is le magamról. Akkor nem fogalmaztam ezt meg így, de ma már tudom, hogy testem-lelkem tiltakozott az uniformizáltság ellen, az egyenruhába bújtatott életforma ellen.

Egy szó mint száz, bevallom, ma is fontos, mi van rajtam, milyen színeket viselek. Aki ismer, és rám néz, azonnal tudja, milyen napom van. A kék, a fekete kicsit visszafog, tartózkodó, a piros dinamizál, lendületet mutat, a halvány zöld nyugalmat, derűt áraszt, és így tovább. Ez is az önkifejezés egy játékos módja.

hvg.hu: Politikusként mit gondol, mennyire számít a megjelenése, a ruháinak kiválasztása a kommunikációban?

Interjú közben (Náray Szalon)

D. I.: Érdekes megfigyelni a választási kampányokban, hogy egyes politikusok hirtelen az utolsó inggombbal is szavazat-maximalizálásra törekednek: ilyenkor előkerülnek a kicsit kinőtt zakók, a kicsit egyszerűbb ruhadarabok, melyek azt hivatottak üzenni: „a nép egyszerű gyermeke vagyok”.

Nekem az a tapasztalatom, hogy egy politikus akkor üzen öltözködésével leginkább, ha abban is következetes, s felismerhető, biztos stílusa van. Aki az öltözködési stílusát, az „arculatát” is túl gyakran váltja, az a közéletben sem túl megbízható partner.

Ami engem illet, azt nem hiszem, hogy nem vehetnék fel soha többé pirosat, narancssárgát vagy kéket, és kizárólag zöldben kellene járnom, csak azért, mert ezek a színek a politikában pártokat jelölnek. Az ilyen közvetlen összefüggést elutasítom.

Az nyilván üzenetértékű, hogy az ember bizonyos alkalmakkor megtiszteli a választóit, a partnereit, s mondjuk nem színes kötött mellénykében, farmerban vagy izompólóban tart a televízióban sajtótájékoztatót jelentős politikai kérdésekről. A külsőnkkel, a ruházatunkkal is jelezzük, mit, mennyire tartunk fontosnak.

hvg.hu: Egyedül dönt az öltözködéséről vagy vannak állandó tanácsadói, esetleg időnként vesz igénybe ilyen jellegű segítséget?

Író-olvasó találkozó

D. I.: Stylist segítségét nem veszem igénybe. Azonban hallgatok azokra a szakemberekre, akiknél a ruháimat veszem.

Ismerik az ízlésemet, a stílusomat, s még nem fordult elő, hogy olyasmire beszéltek volna rá, amit később nem vettem fel szívesen.

hvg.hu: Milyen típusú ruhákat hord leginkább, milyen márkákat kedvel, és hol szerzi be ezeket?

D. I.: Nem vagyok ruhahalmozó. Úgy gondolom, egy kis ügyeskedéssel, egy jó sállal, kisebb átalakításokkal régebbi darabokat csodálatosan újjá lehet varázsolni. Bevallom, élek ilyen eszközökkel. Az új ruhákat Náray Tamásnál – és most csak magunk között bevallom – nagyobb vidéki outletekben veszem. És szánom-bánom, bizony az is előfordul, hogy Berti lányomtól kérek kölcsön egy-egy jobb darabot. Pechére valamiben egyforma a méretünk.

hvg.hu: Ha nem lenne egy párt elnöke, akkor is ilyen ruhákat hordana? Miben érzi magát igazán kényelmesen?

D. I.: Nem a pozícióm miatt öltözöm úgy, ahogy, hanem azért, mert szeretem ezeket a ruháimat. Vidéki ügyvédként is a kosztümök híve voltam, kalapot hordtam…

Balaton átúszás

hvg.hu: Nemrég Segoléne Royalról fürdőruhás képek jelentek egy bulvárlapban. Elnök asszony számos alkalommal részt vett a Balaton-átúszáson, hogyan érintené, ha valamelyik újság hasonló képet hozna le Önről?

D. I.: Egy nyilvános Balaton-átúszáson nehezen tudom megúszni, hogy lefényképezzenek, mikor éppen bemegyek a vízbe, vagy kijövök belőle.

Ellenben fürdőruhából is van többféle. Ha jól emlékszem, ilyen alkalmakkor eddig mindig egyrészes úszódreszt hordtam.

hvg.hu: Ön szerint lehet-e üzenete egy-egy ruhadarabnak? Például Condoleeza Rice egy németországi látogatásán magas szárú fekete bőrcsizmát viselt, mire ezt a sajtó domina viseletnek nevezte, és külpolitikai üzenetként értelmezte? Ez butaság Ön szerint, vagy tényleg lehet ennyire tudatos a választás?

Mariott vacsora (készen vásárolt alkalmi ruha)

D. I.: Amint az imént már beszéltünk róla, vannak helyzetek, amikor a politikus az öltözködésével is jelzi, mi a véleménye egy adott helyzetről: ünnepinek, felemelőnek tartja, lazán sportosnak ítéli a helyzetet, netán egy rövid kiruccanásnak vagy egyáltalán nem tulajdonít jelentőséget neki. Rice külügyminiszter csizmáját semmiképpen nem tartom ilyennek. Ellenben, mondjuk, az izompólót a parlamentben egyértelmű véleménynyilvánításnak, a hely és a helyzet lekicsinylésének érzékelem.

hvg.hu: Ön szerint van különbség a liberális, szocialista és konzervatív politikusok öltözködésében?

Operabál 2005 (Náray Szalon)

D. I.: Pártalapon csak erőltetett különbségeket tudnék találni, szerintem az ízlés és az igényesség az öltözködésben pártsemleges.

hvg.hu: Van-e mintaképe, olyan nő (vagy férfi), akinek a megjelenése, stílusa nagy hatással volt Önre?

D. I.: Mintaképem az öltözködésben nincs. A politikában annál inkább. Antall József stílusa, tartása, eleganciája a politikájában példaértékű volt. Akárcsak Margaret Thatcheré.

Aki tartalmi kérdésekben értéket képvisel, annak szerintem az öltözködésével, stílusával sincs baj. Mintha nem a ruha tenné az embert, hanem fordítva: az ember teszi a ruhát!

Kádár Mónika