© AP

April Branum mindeddig azt gondolta, az életében minden rendben van. Igaz, testsúlya több mint 180 kiló, ami bármekkora magasság esetén jelentős túlsúlynak nevezhető, de Aprilnek életében most először kellett mindezzel szembesülnie.

April azért jelent meg a hírekben és a tévécsatornák képernyőin, mert nemrégiben úgy szült gyereket, hogy azt sem tudta magáról, hogy terhes - az orvosok a szülés előtt két nappal informálták állapotáról. Mindez persze orvosilag akár magyarázható a hölgy méreteivel, mégis pompás híranyagot szolgáltatott az összes hírügynökség számára. Tehették ezt, mivel Branum és vőlegénye, második Walter Scott Edwards, aki egyébként képünkön kezében tartja közös gyermeküket, harmadik Walter Scott Edwards-ot, engedélyt adtak rá. A szülők nyilatkoztak az újságíróknak, névvel-címmel, sőt, még egy fotóst is beengedtek otthonukba.

Amikor viszont a róluk szóló hír felkerült az internetre, a kismama és kedvese keservesen csalódott az emberekben, a "gonosz és névtelenségben bujkáló" webes felhasználók ugyanis csúnyákat mondtak róluk. Volt, aki egyszerűen ledisznózta a hölgyet, mások szerint ő "a világ legnagyobb lúzere", de olyanok akadtak olyanok is, akik a kép alapján Branum háztartásvezetési képességeit kérdőjelezték meg.

A büszke apa annyira feldühödött az olvasói véleményeken, hogy az egyik webes újságba is betelefonált, hogy panaszát hivatalosan bejelentse. Aztán az ifjú mátkapár első nyilatkozata után másodszor is megnyilvánult, kifejezve csalódottságát az emberi rosszindulat eme áradata felett, valószínűleg további gúnyos kacajokat kiváltva az olvasóktól.

Az amerikai média azonban drámát szimatolt a történetben, és egymás után jelentek meg a sztori kapcsán írt cikkek, miszerint az internetes névtelenség gonoszságra csábít, majd ezt az egyébként is nyilvánvaló tényt még különböző kutatóintézetek szakértőivel is alátámasztották.
 
A legjobb része a médiaviharnak azonban az a szinte már a nevetségességig naiv kérdés, hogy "mit lehet ez ellen tenni?" És nem, erre Amerikában nem az a válasz, hogy semmit, aki nem akarja, hogy csúnyát írjanak róla, az ne tegye fel a képét a netre. A szabad véleménynyilvánítás hazájában komolyan elkezdik elemezni, milyen eszközökkel lehetne "értékesebb" hozzászólásokra szorítani a felhasználókat. Hogy legalább vállalják gonoszságukat nevükkel? Mintha csak attól, hogy oda kell írni, John Smith vagyok Ohióból, már senki nem lesz, aki ócsárolni merné a másikat.

Kádár Mónika