Tetszett a cikk?

A hetekben az egyik new york-i kórházban megtörtént az első méh-átültetés. Még nem tudni, az új „tulajdonos” képes e terhességre, a műtét mindenesetre sikeres volt, és ezzel nőtt az átültethető szervek száma. De nőtt a transzplantációra várók szinte végtelen listája is. A WHO adatai szerint 2006-ban körülbelül 6000 illegális szerv-kioperálás történt. Működik a szerv-csempészet.

Csövek egy holttestben, csontok helyett
Szenvtelen üzlet
Ma már a szív, a tüdő, a retina, a szivárványhártya, a hasnyálmirigy, a vese, a máj, a csontvelő, a bőr, a haj és az ízületek, is átültethetők. Szervek hiányában a betegek 15-30 százalék meghal mielőtt műtőasztalra jutna. Az átlagos várakozás jelenleg 3 év, de ez az idő 2010-re elérheti a 10 évet is. A kereslet és a kínálat közötti hézag a korrupció, és a feketepiac virágzását bűnügyi méretekig repesztette. Orvosok és alvilági bűnszövetkezetek kapcsolódtak össze szerv és testrészek kereskedelmi hálózatát kiépítve, és ez két vonalon, az élő és a halott donorok vonalán zajlik.

A krízis nemzetközi és évek óta tart. A horror filmekbe illő hírek között ott van az amerikai New Orleans-i szervfosztogató, aki turisták tucatjait kábította el, akik később egyik veséjük nélkül ébredtek különböző szállodai szobában. Kairóban két árvaházban 25 gyermek halt meg tisztázatlan körülmények között, testüket egytől-egyig „leszüretelték”, de a kapcsolatot nem sikerült bizonyítani. Kínában pedig a kivégzett bűnözők szerveivel kereskedett az egy börtön, igen jövedelmezően.

A nem rég elhunyt legendás BBC riporter, Alistair Cooke  tetemét megdöbbentő állapotban találták. A csontjai ugyanis ki voltak cserélve radiátorcsövekre. Az eset bizarrságát tovább fokozta, hogy Cooke 92 évesen, rákban halt meg. Combcsontját és sípcsontjait illegálisan kioperálták egy new york-i halottasházban és a kisérőpapírok hazudtak a koráról, a nevéről és hozzátartózóival kapcsolatban is. Az eset egy rejtett amerikai hálózatot leplezett le, amelyik több mint ezer tetem csontjait értékesítette illegálisan ortopédiai és fogászati használatra, a Biomedical Tissue Services (BTS) nevű cégen keresztül. Az ügy a bíróságon van, a páciensek ügyvédei kártérítést követelnek, a főszereplőkre pedig 25 év börtönbüntetés vár.

Mariam Ryan az észak-angliai régió szervdonor hálózatának koordinátora nem lepődött meg sem az eseten, sem Cooke korán, szerinte a kereslet mértéke vezet visszásságokhoz:

„A legutóbbi donorunk 75 éves volt, és a donor-életkor a hiány miatt egyre inkább kitolódik. Ennek a súlyos hiánynak több oka is van. Az egyik, hogy a még életükben regisztrált donorok számát lefelezi a szervátültetésre vonatkozó törvények félreértelmezhetősége, mert a hozzátartozók etikai, vallási okokból még mindig felülbírálhatják a halott döntését, és rengetegen élnek ezzel a lehetőséggel. A másik, hogy kevés az agyhalál. A biztonságosabb közlekedéstől csökkent a fejsérülések száma, a vérnyomás csökkentő gyógyszerek miatt pedig kevesebb az agyvérzés, s egyre kevesebb olyan páciens, van akinél az agyi funkció áll le először”- magyarázza Ryan.

Tény, az átültetések lehetősége megváltoztatta a halál definícióját. Ma már az a halott, akinél az agyműködés leáll, mert a keringését és a szívműködést technikailag fenntarthatják. Csakhogy ha nincsen egyértelmű agyi sérülés, a halál megállapítása nehézkes, ezért sokszor másodpercekre kikapcsolják a gépeket, hogy bizonyítsák: az életfunkciók nem működnek önállóan, a test halott. A hozzátartozók néha így is ragaszkodnak a gépekhez, pedig a gépekkel „életben” maradó test adott esetben egy tucat életet menthetne meg. Ez azonban sokszor hidegen hagyja a hozzátartozókat.

Ez pedig izzítja a fekete piacot. Egy beültethető állapotban tartott szerv 250-500 ezer fontba(90 – 180 millió forint) is kerülhet a betegnek.

Ráadásul vesét, májat, csontvelőt, petesejtet kevésbé törvénybe ütközően élő donorok is adhatnak. Annak ellenére, hogy a nagy pénzek csekély töredékét kapja csak meg az, akitől a szervet nyerik, rengeteg hátrányos helyzetű adja el nélkülözhető szervét.

A nemzetközi törvényi szabályozás hiánya, és a donorok országok közötti utaztatása megnehezíti a hatóságok fellépését a donorhálózatok ellen. Önmagában nem törvénytelen, ha valaki önkéntesen a kés alá fekszik. Ha pedig ezért pénzt fogad el az legtöbbször bizonyíthatatlan.

A világ egészségügyi szervezete, a WHO adatai szerint 2006-ban körülbelül 6000 illegális operáció jött létre. A szervek szegény pakisztáni, indiai, egyiptomi és brazil nőktől és gyerekektől származnak.

Több terv is létezik a feketepiac visszaszorítására. Az egyik szerint mindenkinek a teste „újra hasznosítható” lehetne, ha csak halála előtt nem rendelkezik másképpen. Emellett a kórházak ingyenes temetést is felajánlhatnának azoknak, akik feliratkoznak a szervdonor listára.

Sokan lobbiznak amellett, hogy pénzt lehessen elfogadni a szervekért, de ugyanennyien vannak az ellenzők is, akik szerint ez csak a tehetős pácienseknek kedvez. Ha egy szerv a fekete piacon jelenleg 180 millió forint, akkor ehhez eddig is csak a gazdagok jutottak hozzá. A kereskedelem szabályozásával csökkenteni lehetne az árat, esetleg ki lehetne szűrni a láthatatlan brókereket, és élő donorok esetében több maradna azoknál akik ezt az egészségügyi rizikót vállalják.

Krisztina O'Brien

Nagy Márton elárulta, mit vár Varga Mihály jegybankelnökségétől

Nagy Márton elárulta, mit vár Varga Mihály jegybankelnökségétől

Sebestyén Balázs: „Nagyon nagy a baj az országban”

Sebestyén Balázs: „Nagyon nagy a baj az országban”

Megér 2000 milliárd forintot az Apple-nek az okosgyűrű?

Megér 2000 milliárd forintot az Apple-nek az okosgyűrű?

Dúró Dóra: Visszataszító véres orgia került a Nemzeti színpadára – Vidnyánszky: A színház dolga, hogy kísérletezzen

Dúró Dóra: Visszataszító véres orgia került a Nemzeti színpadára – Vidnyánszky: A színház dolga, hogy kísérletezzen