Shauntay L. Henderson |
Shauntay L. Hendersont gyilkosságért kereste a rendőrség, a 24 éves nőt utcai bandavezérként több áldozat halálában is felelősnek tartotta a hatóság. Az FBI Most Wanted listájára 1950-ben kezdődött nyilvántartása óta összesen nyolc nő került fel, nagy részük inkább zavaros politikai okok miatt, mint köztörvényes bűncselekményekért. Néhányan még mindig börtönben ülnek, mások életét nem tette tönkre, hogy akár évekig közellenségként kezelte őket a szövetségi nyomozó hatóság.
Ruth Eisemann-Schier volt az első nő, akinek neve megjelent az FBI listáján. Férjével közösen emberrablást követtek el, Barbara Jane Mackle örökösnőért 500000 dollár váltságdíjat kértek. Az elrabolt áldozatot egy föld alatti koporsóban találták meg élve, majd két nap múlva Eisemann-Schier férjét letartóztatták. A női elkövető megszökött és majdnem három hónapig üldözték, míg végül 1969 márciusában elkapták. Bűnösnek vallotta magát emberrablásban és hét év börtönbüntetésre ítélték. Négy év leülése után kegyelmet kapott és deportálták Hondurasba, ahonnan eredetileg is származott.
Marie Dean Arrington két évet töltött a listán, miután 1969-ben megszökött a börtönből, ahol a kivégzésére várt. Eredetileg gyilkosságért ítélték el, egy jogi asszisztenst ölt meg, aki annál az ügyvédnél dolgozott, aki sikertelenül védte Arrigton két, bűncselekménnyel vádolt gyerekét a bíróság előtt. Miután 1972-ben elfogták, tíz évre ítélték és halálbüntetését élethosszig tartó börtönbüntetésre változtatták. A mai napig egy floridai fegyházban tölti napjait.
Angel Yvonne Davis valószínűleg a leghíresebb nő, aki valaha is felkerült az FBI listájára. A rendszerváltás előtti kelet-európai kormányok által favorizált afro-amerikai, kommunista egyetemi tanárnőt egy bírósági dráma egyik gyanúsítottjaként körözték. Davis egy George Jackson nevű férfi védelmében vett részt, akit három másik feketebőrű rabtársával együtt egy fehér börtönőr meggyilkosával vádoltak. Az egyik tárgyalás során Jacksont megpróbálták kiszabadítani, négy embert, köztük a bírót is lelőtték. A rendőrség szerint a tárgyalóteremben használt fegyver Davis nevére volt bejegyezve, ezért 1970-ben bűnrészesként letartóztatták. A bíróság előtt emberrablással, gyilkossággal és összeesküvéssel vádolták, a vádak súlyosságában ideológiai háttere is szerepet játszhatott. Később az összes vádpont alól felmentették és még mindig kaliforniai egyetemeken tanít.
A 60-as évek vége, 70-es évek eleje sűrű időszak volt az amerikai belpolitikában, Bernadine Dohrn neve is 70-ben került fel a Most Wanted listára. Dohrn a chicagoi jogi egyetemen végzett és aktív tagja volt egy Diákok a Demokratikus Társadalomért nevű társaságnak. Ennek egyik utódjában, az Időjósoknak (Weathermen) nevezett csoportban működött Dohrn, az USA kormánya elleni erőszakos akciókat pártolva. Miután egy robbanásban a csoport tagjainak többsége meghalt, földalatti mozgalomként folytatták, Weather Undergroundként, a bombatámadásokat folytatva. Dohrn-t lázadásért és összeesküvésért keresték egy állítólagos michigani bomba merénylet tervével kapcsolatban. 1980-ig szökésben volt, amikor a csoport vezetőjével, aki egyben a férje is, feladták magukat. A kormányzat a vádak egy részét elejtette vele szemben, csoportos testi sértésben és óvadék alatti szökésben bűnösnek vallotta magát. Egy rövid idejű börtönbüntetés után szabadult, majd egy chicagoi jogi cégnél kezdett dolgozni.
Újabb fiatal radikális a listán Susan Edith Saxe, a Brandeis egyetem hallgatója, aki Katherine Ann Powerrel együtt szökött meg egy brightoni bankrablás után. A rablás során egy bűntársuk lelőtt egy bostoni rendőrtisztet. Saxe 1975-ig menekült a törvény elől, amikor letartóztatták miután egy rendőr felismerte egy, az FBI által pont aznap kiadott fénykép alapján.
Katherine Ann Power együtt lett listatag Susan Edith Saxe-szal, ahogy korábban az egyetemre is együtt jártak és a bankrablásban is közösen vettek részt. Power 23 évig rejtőzködött Alice Metzinger néven, Oregonba költözött, ahol férjhez ment és gyereket szült. 1985-ben levették az FBI körözési listájáról, mivel nem jutottak nyomára. 1993-ban feladta magát a hatóságoknál és 18 évre ítélték, de 1999-ben kiengedték a börtönből.
Donna Jean Willmott is a politika miatt került összeütközésbe a törvénnyel. Bűntársával, Claude Daniel Marks-szal 1985-ben robbanóanyagot próbált vásárolni egy beépített FBI ügynöktől, abban a reményben, hogy kiszabadítják egy radikális fegyveres csoport vezetőjét a szigorúan őrzött állami börtőnből. A két holdkóros megszökött, de 1994-ben feladták a menekülést. Vádalkuért cserébe bűnösnek vallották magukat, némileg bemártva a korábban pártolt radikális szervezetet, és Donna Jean-t három év börtönre és 500 dollár büntetésre ítélték. Nem is rossz egy katolikus iskolába járt diáktól.
Kádár Mónika