Kőkori apokalipszis segíti a múlt kutatóit

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

"Kőkori Pompejii" romjait kutatja Ausztriában egy német geológus. Alexander Binsteiner szerint az osztrák Alpokban, a Mondsee tó partján állott egykoron az a település, amelyet egy ősi szökőár pusztított el.

A falu 20–50 sárral betapasztott fakunyhóból állt. A nők kagylókkal díszített lenvászon ruhát hordtak, míg a férfiak ponchót és szandált viseltek. A Kr.e. IV. évezredben hasonló tóparti települések egyaránt megtalálhatók voltak a mai Ausztria, Franciaország, Olaszország és Svájc területén. A lakosok leginkább halászatból és vadászatból éltek: a földművesség és az állattartás még viszonylag gyermekcipőben járt, a tóparti településeken ritkaságszámba ment a tej és a sajt – olvasható a Spiegel online kiadásában.

A szemetet a házak mellé halmozták, s a mosogatással sem igen vesződtek: a régészek olyan edényekre bukkantak, amelyekben az ételmaradékok és a csontok a szó szoros értelmében beleégtek az agyagba.

Ami megkülönböztette a Mondsee tó partján élőket kortársaiktól, az a viszonylag fejlett fémművesség, ami ritkaságszámba ment a korabeli Európában. Ismerték a rézérc lelőhelyeket, ahogy a fémöntés fortélyait. A rézből különböző eszközöket és fegyvert készítettek.

Fatörzsből vájt csónakjaikon bejárták a régió folyó menti településeit, ahol eladták termékeiket. Még Ötzi, a Dél-Tirolban 1991-ben megtalált jégember is mondseei rézből készült baltát tulajdonolt.

Alexander Binsteiner elmélete szerint Kr.e. 3200-ben a fegyverkovácsok települését természeti katasztrófa sújtotta: vesztüket a hegyről leszakadó óriási sziklatömb, 50 millió köbméter kőzet okozta, amely a tó déli partján zuhant a vízbe. Ötméteres hullámok támadtak, amelyek az ellenkező parton lévő települést elpusztították.

A természeti csapás geológiai bizonyítékaira Binsteiner egyébként nemrég bukkant rá, amikor egy vihar fák százait csavarta ki gyökerestül a térségben, felfedve egy hajdani, a tó irányába zúduló kőgörgeteget.

Erwin Reprechtsberger linzi régész szerint Binsteiner elmélete magyarázatot adhat a mondseei kultúra rejtélyeire.

„Ismeretes, hogy a térség Kr.e. 3200 körül váratlanul elnéptelenedett és majd ezer éven keresztül nem lakták. Előfordulhat, hogy a korabeli népesség a katasztrófa után elátkozottnak hitte a tó környékét” – vélekedett Reprechtsberger.

Az apokalipszis-elméletet tárgyi leletek is alátámasztják. 1872-ben fedezték fel a tó sekély vizében egy település maradványait: az iszapban tízezernél több leletre bukkantak: fegyvereket, így 595 kőbaltát és harci szekercét, valamint 451 nyílhegyet találtak. A leletek között volt egy tucatnyi rézből készült szekerce, valamint hat tőr. A neolitikumban a fémfegyverek oly értékesek voltak, hogy még a törzsfőnökök közül sem mindenki engedhetett meg magának ilyet.

„Amennyiben a lakosok önszántukból, békésen hagyták volna el a térséget, soha nem hagytak volna hátra ilyen kincseket” – vélekedik Reprechtsberger. Binsteiner szerint egy újabb, nagyszabású feltárást kell végezni, s előfordulhat, hogy múmiákat is találnak.