Bármilyen sportban nonszensz az, ha egy játékos ugyanabban a bajnokságban, ahol játszik, mérkőzéseket is vezet. Gondoljunk bele, milyen lenne az, ha például Kassai Viktor, miután levezet egy MTK – ZTE NB I-es futballmeccset, a következő héten kezdőjátékos lenne a Vasas csapatában azon ZTE ellen, amelyiknek az elmúlt héten fújt.

Merthogy Molnár Tamással most valami hasonló történt. A múlt szombaton vezette az OSC – BVSC OB I-es vízilabda mérkőzést, szerdán pedig minden bizonnyal ott lesz a medencében a Szeged – BVSC mérkőzésen. Persze a magyar vízilabda nemzetközi súlya és a magyar bajnokság szerkezete is más, mint pl. a futball esetében. De akkor hogy is van ez?

Egy ilyen kettős szerepvállalás több szempontból is összeférhetetlennek tűnik. Egyrészt bíróként számos olyan sérelemért vehet elégtételt, melyet a szezon során elszenvedett, de ugyanez a helyzet fordítva is igaz: más játékosok a medencében torolhatják meg rajta azt, amit bíróként esetleg ellenük ítélt.

Molnár Tamás példát mutatna

vlv.hu

Molnár Tamás bírói szerepvállalásával önmagában nincs gond, hiszen ilyen magasan kvalifikált játékos itthon még nem volt játékvezető. Ez idővel minden bizonnyal jót tesz a magyar bajnokságnak és a magyar játékvezetésnek is a nemzetközi megítélés szempontjából. A döntés azonban, hogy a játékos már ebben a szezonban szerepet kapjon bíróként az OB I-ben, miközben ugyanott játszik is, elhamarkodottnak tűnik.

„Valóban elhamarkodottnak tűnhet, de úgy gondolom, ha ezt kordában tudják tartani, nincs gond – mondta Szabó Gábor „Habó”, a hvg.hu szakértője. – Ha ugyanis valaki játékvezetésre adja a fejét, ráadásul nemzetközi ambíciói is vannak, akkor nem engedheti meg magának, hogy bármit megtoroljon a medence széléről. Arról nem is beszélve, hogy az esetleges sérelmeit utólag, a játékos-pályafutása befejezése után is megtorolhatná, ha akarná.”

Ezt a helyzetet ugyanakkor nem csak Molnár Tamásnak kell tudni kezelni, hanem minden játékosnak, edzőnek és szurkolónak is, hiszen ők ugyanúgy részesei a magyar vízilabda mindennapjainak. Ilyen eset még nem fordult elő a magyar vízilabda történetében, csak hasonló. Akkor a Magyar Vízilabda Szövetség megoldotta a feladatot. Amikor ugyanis pár éve Bátori Bence a Honvéd csapatához került, édesapja, Bátori György az alapszakaszban nem bíráskodott, csak később kapott meccseket és csak abban a csoportban, ahol a fia csapata nem játszott. Vagy Dodog Szabolcs esete (jelenleg egyben utánpótlás-edző is), aki az OB I B-ben játszik, míg az OB I-ben játékvezető.

Tény, hogy „Papesz” első meccse egy alsóházi rangadó volt, és a későbbi bíróküldésnél is olyan meccseket kaphat, amelyek kisebb jelentőséggel bírnak. A cél - Molnár mielőbbi "felépítése" - is érthető, hiszen egy elismert bíró később diplomáciai szerepet is vállalhat, ami az egész magyar vízilabdának jót tehet. A jelenlegi helyzet viszont talán felülbírálásra szorul, hiszen Molnár Tamás nagy valószínűséggel még évekig nem hagyja abba a játékot, az az abszurd helyzet pedig, hogy valaki egy bajnokságban egyszerre bíró és játékos is legyen, komolytalanná teheti a magyar vízilabdát.

Kettős szerep a medencében és mellette: visszaüthet?

vlv.hu

„Komolytalanná úgy gondolom, semmiképpen sem válhat az egyébként is erősnek számító magyar bajnokság, ezt a magyar vízilabda szerepe, valamint Molnár Tamás személye, hazai és nemzetközi tekintélye is garantálja – mondta a hvg.hu-nak Marnitz Miklós, a jelenleg elnök nélküli Játékvezetői Bizottság illetékese. – Azért arra minden illetékes odafigyel, hogy Tamás olyan meccsekre menjen, ami nem érinti csapata és az ő bajnokságbeli szereplését. Azt tudni kell, hogy ő elsősorban nemzetközi szinten szeretné kipróbálni magát, ehhez pedig a magyar bajnokság az első lépés. Nevezzük ezt szárnypróbálgatásnak.”

A szakember szerint a helyzet valóban nem a legszerencsésebb, de nem is okoz különösebb gondot. "Személyes véleményem az, hogy inkább a rájátszásban kellett volna beszállnia, ahol semmiképpen sem kerülhet össze azokkal a medencében, akiknek fúj. De mivel a bajnokságban a helyezések már nem változhatnak, így ennek sincs nagyobb jelentősége. Ugyanakkor minden más érv amellett, szól, hogy igenis vezessen, a hazai játékvezetők pedig támogatják őt ebben.”

S hogy mit gondol erről maga az érintett? „A legfontosabb célom, hogy példával járjak elöl és bátorítsam játékostársaimat, hogy ők is vállaljanak szerepet játékvezetőként a magyar bajnokságban – mondta Molnár Tamás a hvg.hu-nak. – Ráadásul én régen sokat kritizáltam a bírókat, így legkevesebb az volt, hogy odaállok a medence szélére én magam is.” A sportoló elmondta, hogy a játékvezetésen túl végső célja, hogy sportdiplomataként tevékenykedhessen a magyar vízilabdáért.

„Játékvezetői ténykedésemet már tavaly tavasszal elkezdtem, idén most folytattam, de a meccsek előtt megegyeztünk a csapatok szakvezetőivel arról, hogy van-e kifogásuk a személyem ellen. Egyébként szándékosan kaptam az alapszakasz végén meccseket, mikor egy-egy eredmény már nem befolyásolja közvetlenül a rájátszásba kerülést. Úgy gondolom, hozzáértésemet nem kérdőjelezi meg senki – tette hozzá a háromszoros olimpiai bajnok center. – Bár sok bíró korábban űzte magát a sportot is, többen a sportágon kívülről jöttek, és bár nincs gond a játékvezetésükkel, sokszor nem tudják, nem tudhatják, mi történik pontosan a medencében. Én igen. Úgy gondolom, hogy az a tapasztalat, amit a vízilabdában töltött évek alatt szereztem, és amit át tudok adni a magyar vízilabdának, nagyon sokat számíthat a későbbiekben. Egy biztos, én igyekszem a legjobb tudásom szerint elvégezni a rám bízott munkát.”

Vincze Szabolcs