Hét kérdés a magyar kosár jövőjéről – egy héttel a bajnoki finis után
Közel egy hete ért véget a Magyar Férfi Kosárlabda Bajnokság 2010/2011-es szezonja. Szurkolók, edzők és szakértők egybehangzó véleménye alapján ez volt az utóbbi évek legszínvonalasabb döntője. Kérdés, hogy a látványos, dinamikus és nem utolsósorban az egyik sportcsatornán is közvetített döntő milyen reményekkel kecsegtet bennünket.
Görögországban, Törökországban, Spanyolországban 10-20 ezer embert látnak vendégül a minden igényt kiszolgáló sportcsarnokokban, ahol a körítés, a kiszolgálás és a játék is magával ragadja a családokat. A gyerekek példaképeket látnak a játékosokban, a szülőknek pedig “csak” annyi a dolguk, hogy támogassák, ha jelentkezni akar egy tehetségkutató programba. Így a csapatoknak lehetőségük van a legtehetségesebbeket kiválasztani, akikből később ismét példaképek lesznek. Magyarországon, 2011 májusában ebből annyi van meg, hogy öt mérkőzésen a döntő két csapata elvarázsolta a nézőket.
Kijutunk-e az EB-re?
A feladat adott, meg kell lovagolni a hullámot. A férfiak (ahogyan egyébként a nők is) Európa-bajnoki pótselejtezőre készülnek, Portugália és Finnország legjobbjai ellenében. A tét, kijutni a litvániai seregszemlére, amire legutóbb 1999-ben volt példa, akkor a - mostanihoz hasonlóan - Mészáros Lajos által irányított gárda három vereséggel tért haza Franciaországból. Előtte harminc évet kell visszamenni az időben Eb-szereplésért: 1969-ben nyolcadik lett a férfi csapat Olaszországban.
A férfiak most kifejezetten jó eséllyel pályáznak a litvániai részvételre: az augusztus 31-én rajtoló EB előtt körmérkőzéses pótselejtezőt vívnak Finnország és Portugália legjobbjaival, és a háromból két együttes kvalifikálja magát a 24 csapatos döntőbe.
A portugál csapattal legutóbb 2010 júliusában játszottunk és szenvedtünk 9 pontos vereséget egy felkészülési tornán. Mindezt két meghatározó játékosunk, Fodor Márton és Lóránt Péter hiányában. Pótselejtezőn 2005-ben is összefutottunk már a luzitánokkal. Akkor Székesfehérváron, hosszabbítás után győztünk egyetlen ponttal.
A finn csapatot sem lesz egyszerű legyőzni, de ez sem lehetetlen. 2008-ban Salgótarjánban csapott össze a két csapat, itt az északi együttes 15 ponttal volt jobb a mieinknél.
Kell-e nekünk külföldi a válogatottba?
Esélyeinket növeli, hogy nemrégen hivatalossá vált: a bajnokcsapat irányítója, Obie Trotter megkaphatja a magyar állampolgárságot és segíthet legyőzni a két riválist. A 27 éves irányító anyakönyvi kivonatát már elküldte, volt a budapesti nagykövetségen, aláírt néhány papírt, mostantól tehát az ügyvédeken a sor.
“Láttam Trottert sok mérkőzésen az EuroChallenge-ben, a bajnokságban és a Magyar Kupában egyaránt. Felkészült, nemzetközi szintű irányítónak tartom, ezért én javasoltam a honosítását. Nagy hasznára lehetne csapatunknak” - nyilatkozta korábban Mészáros Lajos, a magyar válogatott szakmai igazgatója.
A világ más részein elfogadott, hogy a nemzeti együttest olyan játékosokkal erősítik meg, akik az adott poszton sokat hozzá tudnak tenni a csapat teljesítményéhez. A magyar csapattal korábban egy selejtezőcsoportban lévő Macedóniánál vagy a jóval nagyobb játékerőt képviselő orosz csapatnál is szerepel amerikai játékos. Más sportágaknál is hasonló a helyzet, elég, ha a magyar kézilabdásokra gondolunk.
Zsoldos András, az U16-os válogatott szövetségi edzője is támogatja a honosítást. Mint mondta, irányítóként nem igazán fordult meg Magyarországon Trotterhez hasonló játékos. “Nagy esélyünk van kijutni az Európa Bajnokságra, így nem szabad kihagyni egy ilyen kínálkozó lehetőséget. Először ki kell nevelni a jó magyar játékosokat, és ha jobbak, akkor valóban ne játsszon a helyükön külföldi! Ha nyer a magyar válogatott valaki ellen, akkor később senki nem nézi, hogy azért nyert, mert játszott egy amerikai kosaras.”
Lesznek-e magyar klubok az európai kupákban?
A 2010/2011-es idényben - hosszú idő után - újra volt csapatunk a férfi mezőnyben: a Szolnok a harmadik számú, Eurochallange elnevezésű kupasorozatban indult. Hazai mérkőzéseit megnyerte, idegenben azonban nem sikerült a bravúr, így nem jutott tovább a csoportból. Nyerges Zsolt, a csapat elnöke szerint a Tisza-partiaknak feltett szándékuk olyan csapat kialakítása, amely folyamatosan jelen van az európai porondon.
Hasonlóan gondolják ezt Pakson is, ahol a mostani idény befejezését követően Tóth János ügyvezető arról beszélt, hogy amennyiben a FIBA engedélyt ad és a bajnoki helyezésből adódóan a joguk is meglesz, szívesen indulnának ebben a kupában.
Közben az ezüstérmes Albacomp is erős szponzorral gazdagodott: mostantól a Vodafone is támogatja az együttest (a csarnokot már át is keresztelték Vodafone Sportcentrumra).
A sikeres szereplésekhez a szövetség is hozzájárulna: jelenleg három külföldi szerepelhet a mérkőzéseken, felvetődött azonban, hogy jövőre már négy játszhasson (éppen ez évtől csökkentették a számukat) a nemzetközi kupákban indulóknál, hogy kisebb hátrányban legyünk az ellenfelekkel szemben.
Sikerül-e megúszni az idényközi csődöket?
A felsorolt csapatokon kívül azonban több olyan együttes is van, ahol a pénzügyi nehézségek jelentik a fő témát. Kaposváron a játékosok tudatták a közvéleménnyel, hogy problémák vannak a fizetésekkel, a kiesett Salgótarján három játékosa pedig a Vaterán árulja a mezét, kereken 3 millió forintért.
A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) május 27-én küldöttgyűlést és elnökségi ülést is tart. “A nevezési feltételek egységesebbek és szigorúbbak lesznek. A magyar kosárlabda nagy problémája a klubok eladósodása. Azt szeretnénk, hogy az anyagi nehézségek már a nevezésnél derüljenek ki, és ne szezon közben” - ígéri a BB1.hu oldal szerint Sterbenz Tamás, az MKOSZ főtitkára.
Azt is hallani, hogy a jó magyar játékosok ára a légiósok korlátozásával alaposan megugrott, ez pedig a kevésbé tehetős csapatokat sújtja. Négy-öt városban koncentrálódnak a valóban értékes, a válogatott számára hosszú távon megoldást jelentő kosarasok.
Milyenek az esélyeik a befutott játékosoknak?
A legnagyobb tehetségnek tartott játékos az Albacompot erősítő Hanga Ádám (22) a nemzeti együttesnek is alapembere. A következő évadot minden bizonnyal külföldön kezdi, sőt valószínűleg heteken belül kiderül, melyik csapathoz igazol. A jelenlegi állás szerint egy spanyol és egy olasz lehetőség körvonalazódik számára.
Mögötte a szintén fehérvári Keller Ákos (22) és a Pakson játszó Vojvoda Dávid (20) azok, akikben a legnagyobb potenciál rejtőzik. Mellettük a korosztályos csapatokban és az U18-as válogatottban is kimagasló teljesítményt nyújtó pécsi Eilingsfeld Jánosra (20), a nyíregyházi Mohácsi Mátéra (21), a debreceni Kaluha Csabára (21), a körmendi Ruják Andrásra (23) és a kecskeméti Csorvási Milánra (23) érdemes odafigyelni.
Ők azok a fiatalok, akik megfelelő számú mérkőzésen, megfelelő mennyiségű percet töltenek a pályán ahhoz, hogy csapatuk meghatározó játékosai legyenek és rutint szerezzenek.
Miért nem építjük be a fiatalokat idejében?
Szembetűnő, hogy míg a szerb, horvát vagy akár a görög bajnokságban 18-19, esetenként 17 évesen már megkapják a lehetőséget az utánpótlásban edződő játékosok, addig a magyar bajnokságban nagyítóval sem találunk 17-23 között megfelelő számú és minőségű játékost.
A hivatalos versenykiírás szerint, az U20-as bajnokság célja “a fiatal játékosok foglalkoztatásának és versenyeztetésének biztosítása. Utánpótlás játékosok nevelése, felkészítése az NB I-es klub és a nemzeti válogatott csapatok részére. “
A hétvégén rendezték e csapatok országos döntőjét, amelyet a Kecskemét nyert meg. Játékosaik közülük ketten - Mészáros Máté (19) és Pongó Martin (19) - tartoztak idén a felnőtt csapat keretéhez. Mindketten 9 mérkőzésen léptek pályára, ahol átlagban 2 percet töltöttek. Emellett rendszeresen szerepelnek a Kecskeméti Főiskolával az NB I/B-s bajnokságban, ahol 30 perc körüli időt játszanak.
Érdekes megemlíteni egy másik karriertípust is. A szombathelyi Falcóban profiskodó, 23 éves Hajmásy Péter 18 évesen (2006/2007) meghatározó játékosa volt a Bp. Honvéd NB I/B-s csapatának. Mérkőzésenként 25 percet töltött a pályán és közel 13 pontos átlagot hozott össze. Egy évvel később azonban, a Sopron első osztályú csapatában mindössze 5 mérkőzésen jutott szóhoz, és 1 pontos átlagot “termelt”.
A 2008/2009-es idényben a budapesti Hegyvidék csapatában játszott az NB I/A csoportjában. Meghálálta a bizalmat, 25 mérkőzésében tizenkettő alkalommal kezdőként jutott szóhoz és majdnem 9 pontos átlagot hozott össze. Így került a Falcóhoz, ahol tavaly 9,5 percet játszott (a csapat meccseinek a felén), idén azonban már 11 percet kapott az edzőitől.
Noha 23 évesen még nem mondható idősnek, karrierjében - 19 éves korában - jól látható az a törés, amelyet a magas szinten kapott kevés játéklehetőség okozott nála. Zsoldos András szerint a jelenlegi siker hosszútávon csak akkor használható ki, ha olyan fiatal magyar játékosok küzdenek egymás ellen a honi bajnokságban, akik nemzetközi szinten is megállják a helyüket.
Mit hoz a jövő?
Az új utánpótlás-nevelési stratégia első elemeként 2001-ben indult el a Héraklész program, mely mára már húsz olimpiai sportágat menedzsel. A projekt a legtehetségesebb 14-18 éves sportolók eredményes, hosszú távú pályafutásának kezdeti szakaszát segíti, elsősorban rendszeres edzőtáborok és keretedzések biztosításával, a programokat irányító főállású edzők foglalkoztatásával, valamint tudományos mérésekkel és vizsgálatokkal.
A program segítségével többen juthatnak ki már egész fiatalon külföldre, ahol már ifistaként profi csapatnál, profi körülmények között készülhetnek. Ilyen a 18 éves, 203 cm magas, 3-4-es poszton bevethető Csapai Péter is, aki tavaly szerződött a marbellai San Pedro akadémiára, ahol a szakmai stábot Antonio Solo vezeti, aki korábban az euroligás Unicaja Malaga utánpótlás munkájáért felelt.
A kontraktus értelmében egy évre került ki, ez idő alatt a junior bajnokságban szerepelt. A Marbella 2011-től a spanyol negyedosztályban is indítana felnőtt csapatot, így teremtve fejlődési lehetőséget a juniorból kiöregedő játékosoknak.
Másik reménységünk a 210 cm-es, 17 éves Borbély Máté, aki a Barcelona korosztályos csapatának a tagja. Amennyiben fizikailag sikerül megerősödnie és rendszeres játéklehetőséghez jut, később akár a nemzeti csapat centergondjait is orvosolhatná. 2008-ban Timkó Norbert a Vasas 16 éves, 200 centis kadett-válogatott kosárlabdázója öt évre szerződött a Barcelona csapatához.
Lehetőségeink tehát vannak. A kimagasló játéktudású magyarokat abban kell segíteni, hogy külföldre, erősebb bajnokságba szerződjenek, az itthon edződőket pedig minél több játéklehetőséghez kell juttatni úgy, hogy közben ezek a percek minőségiek legyenek, vagyis a lehető legerősebb bajnokságot kell itthon működtetni.
A színvonalas, tévében követhető magyar bajnokság, a válogatott sikere és a klubok folyamatos nemzetközi szereplése elég vonzerő lesz tőkeerős szponzorok bevonására. Akkor pedig a középmezőnyben is olyan mérkőzések végén csettinthetünk elégedetten, amilyeneket a Szolnok és az Albacomp vívott egymással.
Barsi Zoltán
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Tömegverekedés tört ki a Kína-Brazília kosármeccsen - videó
Tömegverekedés miatt félbeszakadt kedden a Kína-Brazília barátságos férfi kosárlabda-mérkőzés.
Bajnokverés és szurkolói balhé Körmenden
A Körmend hazai pályán 11 ponttal nyert a címvédő Zalaegerszeg ellen pénteken a férfi kosárlabda NB I-ben. A találkozón többször is állt a játék a vendégszurkolók rendzavarása miatt.
Megtiltják az NBA-játékosoknak a látványos bosszankodást
Minden eddiginél szigorúbb magatartási kódexet adott ki az észak-amerikai profi kosárlabdaliga (NBA) vezetősége, amely többek között a levegőbe öklözést is bünteti.
Itt a magyar bajnok: fordított a Szolnok kosárlabdacsapata
A Szolnok legyőzte a vendég Albacompot szerdán a férfi kosárlabda NB I döntőjének ötödik mérkőzésén, ezzel 3-2-re megnyerte a párharcot, és fennállásának harmadik aranyérmét szerezte meg.
Megdöbbentő kritika a magyar profi sportról Ausztráliából
Egy ausztrál újság honlapján személyes beszámolót írt honfitársainak magyarországi kosaras élményeiről Matthew Knight, a Sopron volt centere. A rólunk festett kép nem túl hízelgő.
