Augusztus 31-én huszonnégy csapat vágott neki a kosárlabda Európa bajnokságnak. Az a pótselejtezők alatt eldőlt, hogy Magyarország - a bizakodásra okot adó bajnoki finis ellenére - nem lesz ott a döntőben, miután a portugálok és a finnek mögött a harmadik helyen végeztünk a csoportban.

Bejött a papírforma

Az elmúlt hét közepére nyolc csapat - a címvédő Spanyolország, Szlovénia, Szerbia, Macedónia, Franciaország, Görögország, Oroszország és a házigazda Litvánia - maradt versenyben. Érdekesség, hogy Finnországnak mindössze nyolc pont hiányzott ahhoz, hogy annál is nagyobb meglepetést okozzon, mint amit a középdöntőbe jutás jelentett, ugyanis az utolsó középdöntős mérkőzésen 60-67-re kaptak ki a szlovén válogatottól. Nem örültek csapataik elhullásának a horvátok és a tavalyi vébén második helyet szerző törökök, de mindenki nem kerülhetett a legjobb nyolc közé.

A negyeddöntőben a szlovének egy félidő erejéig ráijesztettek ugyan a címvédő spanyolokra, Gasolék azonban ezután védekezést váltottak, agresszív játékuk ellen pedig nem volt ellenszer. A torna legnagyobb meglepetését a macedónok szolgáltatták, akik kemény, szívós játékkal búcsúztatták a házigazdákat. A Tony Parker vezette franciák az utolsó negyedben lemosták a görögöket, míg a negyeddöntő utolsó összecsapásán az oroszok magabiztosan verték a szerbeket.

A spanyol-macedón és francia-orosz elődöntők is magabiztos, de nem elsöprő győzelmet hoztak. A macedónok bizonyították, hogy nem véletlenül jutottak a legjobb négy közé, míg az oroszokról előre lehetett tudni, hogy kemény csatára késztetik majd a gallokat. A döntőt a spanyolok magabiztosan hozták, így azon kevés csapat közé emelkedtek, akiknek sikerült megvédeniük az európai serleget.

AP

Olimpiai esélyek

Ami a jövőt illeti: a több alkalommal is komplett „NBA-s kezdőcsapattal” kiálló Spanyolország végre képes lehet arra, hogy megráncigálja az Egyesült Államok bajszát és a jövő évi olimpián felüljön a világ trónjára.

Ha a tendencia folytatódik, a franciák is felzárkózhatnak. Tony Parker, a San Antonio Spurs játékosa elmondta: 11 évet dolgozott azért, hogy végre olimpián szerepelhessen, így biztosak lehetünk benne, hatalmas bizonyítási vágy dolgozik majd benne.

Az Eb egyik nagy meglepetése a vébé negyedik, és két évvel ezelőtti EB-második szerbek leolvadása volt, akik már évek óta hangoztatják, hogy Londonra építik a csapatukat. Ennek ellenére mindössze a nyolcadik helyen végeztek, így lemaradtak az olimpiáról.

AP

A nem európai csapatok közül az argentinoknak van esélyük, hogy beleszóljanak a nagyok dolgába, de csak kicsit.

A mostani EB alapján annyi biztosan állítható, hogy az európai kosarasok átszivárgása az NBA-be (és ott alapemberré válásuk) jót tesz a kontinens válogatottjainak, de a litvánok, szerbek, törökök esetében az is látszik, hogy az időközben a világ második legerősebb “bajnokságává” fejlődő Euroliga szintén ütőképes játékosokat nevel ki.

Az NBA körüli zűrök is beleszólhatnak az olimpiába

Az ötkarikás esélyeket nagyban befolyásolhatja, mi történik az elkövetkező hetekben a tengerentúlon. Az amerikai bajnokság körül zajló tragikomédia (lesz-e bajnokság vagy sem?), úgy tűnik, nem oldódik meg a szezon kezdetére, sőt egyes szakértők azt sem zárják ki, hogy a bajnokság elmarad.

Mások abban bíznak, hogy legkésőbb január végére megállapodnak a liga vezetői, a játékosok és a tulajdonosok, így pedig ismét csonka szezont rendezhetnek, “mindössze” 50 körüli alapszakasz mérkőzéssel. Ebben az esetben valószínűleg nem kell attól tartani, hogy az amerikai játékosok nem lendülnek formába.

A legutóbbi lockoutra az 1998–1999-es idényben került sor, akkor október helyett csak februárban kezdődött meg a 50 mérkőzésesre rövidített alapszakasz. Összesen 464 meccs maradt el a bérvita miatt, a játékosok több mint tízmillió dollárt veszítettek, a tulajdonosok pedig ennek legalább a tízszeresét.

Csapatépépítés a nulláról, új stábbal

A finn és macedón válogatott szereplését látva nekünk, magyaroknak támadhat igazán hiányérzetünk, hiszen utóbbi csapatot a selejtezők során Szolnokon megverte a válogatott, míg a finnek csak az utolsó pillanatokban tudták megszerezni ellenünk a győzelmet a szolnoki pótselejtezőn. És bár ebből nem következik, hogy akár mi is bejuthattunk volna a legjobb négy közé (valószínűleg nem), mégis látszik az európai mezőny tömörülése, és az, hogy egy mérkőzésen bárki legyőzhet bárkit.

AP

Számunkra most az a legfontosabb, hogy a következő selejtezősorozatban mi lesz a magyar válogatottal. A sikertelen négy mérkőzés után a szövetség megköszönte Mészáros Lajos szakmai igazgató munkáját és erősen kérdéses Braniszlav Dzunics szövetségi edző helye is, mivel ezzel egyidőben az MKOSZ nyílt pályázatot írt ki, amelyben nem zárják ki, hogy külföldről érkező szakember(ek)re bízzák a csapatot.

Bárki legyen is a kapitány, legfontosabb feladata a 2010-ben még meglévő csapategység visszaállítása lesz. A válogatottban visszatérő Báder Márton és a honosított Trotter Obie láthatóan csak szenvedett az új játékrendszerben; beillesztésük nem sikerült abban a pár hétben, amikor együtt dolgoztak a többiekkel. Az eddigieknél is nagyobb segítséget jelenthet a 2011-2012-es szezontól a spanyol élvonalban edződő Lóránt Péter és Hanga Ádám játéka, valamint az is, hogy több klubcsapatunk is bekapcsolódik az európai vérkeringésbe, ami a sportdiplomáciánkat is erősíti.

MTI / Bugány János

A hangzatos nyilatkozatok ellenére páran úgy érezhették, hogy korábbi helyüket elfoglalták az újak, ezért kisebb motivációval vágtak neki a felkészülésnek. A Szolnoki Olaj újonnan igazolt játékosa, Hriszto Nikolov kívülállóként nézte a válogatotat. Arra a kérdésre, hogy miben hibáztak, ezt válaszolta: “Őszinte leszek: mindenben. Csapategységnek nyomát sem láttam, teljesen ötlettelenek voltak a támadások, gyenge a védekezés. A portugálok az utolsó pillanatig küzdöttek, a hazaiak pedig...” A pótselejtezőkön összeomló várat tehát az alapjaitól kell újjáépíteni.

Barsi Zoltán