Maga a kijutásról döntő meccs volt a legkönnyebb, szimpla ujjgyakorlat. A kilenc csapatos torna csoportmeccsei igazi mestervizsgák voltak: az orosz, az olasz és a spanyol válogatott közül kettőt legyőztünk, főleg az oroszok elleni siker ért sokat.

A csoport megnyerése után a másik ágról a legkönnyebbet kaptuk, Kazahsztánt 18-5-re verték a lányok. A legjobb négybe jutással pedig megváltották a londoni jegyeket.

Merész András folyamatosan építi a csapatot. A lányok közül a legtöbben már a junior-válogatottban együtt dolgoztak vele. Fiatal a csapat és nagyon profi, mondja a kapitány. Londonban is nagyot szeretnének dobni.

„A felkészülésünk teljesen egyedi volt, mert nem találtunk ellenfelet, amelyik játszott volna velünk. Ezért azt mondtam, szükség lesz a tornán az első három meccsre, hogy játékba lendüljünk. Tudtuk, hogy a negyeddöntő lesz a kulcsmeccs, erre időzítettük a formát. Ha ma egy komolyabb ellenfél jött volna, még jobban játszunk” – elemzi a folyamatot Merész.

MTI / Marjai János

Hozzáteszi, edzői pályája során még sosem kellett ilyen felkészülést vezényelnie. „Szinte egyéni sportolóként edzettük őket, annyira fontos volt, hogy a fizikai formánk a negyedik meccsre járassuk csúcsra. Szerencsére két nagyszerű segítőm van, Klink Zoltán és Sárvári György nélkül nem sikerült volna.”

A kapitányi húzások is bejöttek: a spanyolok elleni – csoportelsőségért folyó – meccsen az addig semennyit nem játszó Gangl Edinát rakta a kapuba Merész, és a kapus jól védett.

„Nem azért 13-as a száma, mert ő a tizenharmadik számú játékosom. Ebben a csapatban mind a tizenhárom emberben megbízom, így vagyunk egy egység” – mutat rá a lényegre a kapitány. A győzelmek nyilván mindig jót tesznek a csapategységnek, de a lányokkal akkor sincs baj, ha nem megy a játék.

Drávucz Rita (7) újabb olimpiára készülhet

MTI/ Kovács Tamás

„Nagyon fiatalok még, ami sok tekintetben hátrány egy rutinosabb csapathoz képest, de egy tekintetben vitathatatlanul előny: sokkal könnyebb kezelni őket. Három kivétellel mind nálam játszottak már a juniorban is, ismertem őket.”
A rutinosok közül csak Drávucz Rita és Takács Orsolya szerepelt már olimpián (az ő nyilatkozatukat lásd keretes anyagunkban), a 2005-ös világbajnok klasszisok közül szinte senki nem maradt a csapatban. Akkor pedig sokak nevét megjegyezte az ország. A kérdésre, lesznek-e hasonló sztárok a maiak közt is, Merész így válaszol:

„Londonban már olyan eredmény a célunk, ami magával hozza, hogy lesznek új ikonok köztük. A felkészülésünk szervezése gyakorlatilag tíz perccel ezelőtt már elkezdődött (egy órával a kazah-meccs után beszélgettünk – a szerk.), azon vagyunk, hogy normális edzőmeccseket kössünk le.”

Kazahsztán ellen volt a legkönnyebb

MTI / Marjai János

Sok csapatsportban sütik el a szakemberek a közhelyet, hogy maga az olimpia már könnyebb, mint a kvalifikáció (és általában könnyebb, mint egyéb világversenyek). A női vízilabda-tornával kapcsolatban Merész András remek végszóval zár:
„Eddig a pillanatig én is így éreztem. Mostantól már máshogy gondolom.”

Komoly torna lesz, egy alakuló, szép jövő előtt álló magyar csapattal. Mellesleg: visszafogott reményeink és a magyar sport általános gondjai közepette remek fegyvertény, hogy Peking után ismét három magyar válogatott indul az olimpián.