A nemzetközi szövetség csütörtöki hírlevele szerint a május végi határidőig hét ország jelezte érdeklődését a 2021-es esemény megrendezése iránt: Argentína, Ausztrália (Melbourne vagy Sydney), Japán, Katar, Kína (Vuhan vagy Nancsing), Németország és Törökország. Ez rekord, ennyien még sohasem akartak megmérkőzni a vizes vb rendezési jogáért.

Amikor február végén a mexikói Guadalajara bejelentette visszalépését, már a mostani pályázók közül is többen - az ausztrálok, a kínaiak, a japánok és a katariak - lecsaptak volna a lehetőségre, a FINA azonban akkor a kijelölt két további házigazdát részesítette előnyben, Kvangdzsut és Budapestet. A rendezőkkel folytatott tárgyalások után végül az eredetileg 2021-re kijelölt magyar főváros mellett döntött.

Erről márciusban alá is írta a szerződést Orbán Viktor miniszterelnök, Julio C. Maglione FINA-elnök és Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke.

A június 20-ai Magyar Úszás Napja keretében esedékes nyíltvízi úszó világkupa után lesz az első hivatalos egyeztetés a FINA-delegáció és a magyar szervezőbizottság között.

A vizes világbajnokság iránt megnövekedett érdeklődés egyértelműen annak tudható be, hogy az a világ harmadik legnagyobb sporteseményévé vált: legutóbb, 2013-ban 4,5 milliárdan követték világszerte a 16 napos barcelonai vb versenyeit televízión keresztül.

A FINA vezérkara feltehetően év végén szavaz a 2021-es házigazdákról – olvasható a hírlevélben.