szerző:
Balizs Benedek
Tetszett a cikk?

Új szerepkörben mutatkozik be a színművész.

Én vagyok a négylábú oroszlán ötödik lába. És ha ez egy fiú oroszlán, akkor egyértelmű, hogy ez mit jelent

– hangzott el Scherer Pétertől az első hallásra furcsa mondat a Sport TV saját gyártású NBA-műsora, a Mesél a Pálya premier előtti vetítésén.

A kontextus némi magyarázatra szorul. A sajtótájékoztató elején Máté Pál, a csatorna főszerkesztője beszélt arról, hogy a darts-, kézilabda- és foci-BL-közvetítések mellett az NBA is fontos szerepet tölt be a Sport TV életében, ha úgy tetszik, a négylábú oroszlán egyike, ezért is érezték fontosnak, hogy új oldalról közelítsék meg a kosárlabdát. A stúdióban ezt a négy lábat Szaniszló Csaba, az esemény házigazdája, Tuza Norbert, a Mesél a Pálya rendezője, az ötletgazda Szabó Máté, valamint a már előbb említett Máté Pál személyesítették meg, Scherer Péter pedig ötödik lábként a műsorvezetői szerepet tölti be.

A Mesél a Pálya című műsorban tíz múltbeli, vagy jelenlegi NBA játékos, nevezetesen Giannis Antetokunmpo, Jimmy Butler, Steph Curry, Dávid Kornél, Joel Embiid, Nikola Jokic, Luka Doncic, LeBron James, Shaquille O’Neal és Dennis Rodman történetét meséli el Scherer Péter Jászai Mari-díjas színművész, belehelyezkedve a sportolók életébe, de mégis önmagát adva, mindezt nagyjából 10-15 percben. A sajtó munkatársai megnézhették az első két részt, a vetítés után pedig lehetőségünk volt néhány szót váltani Scherer Péterrel, aki beszélt nekünk a zen íjászatról, a régi és a mostani kosárlabda közötti különbségekről, Puskás Öcsiről és Diego Maradonáról, illetve választ adott az NBA egyik legvitatottabb kérdésére.

Mint oly sokan, Scherer is Michael Jordan hatására szerette meg az NBA-t, a mai játékosok közül pedig Steph Curry az, akit rajongással figyel. Utóbbi kapcsán elmesélte, hogy volt egy színházi mestere, akit nagyon érdekelt a keleti színház, a zen buddhizmus és a zen íjászat. „Mindig azt mondta, a zen íjász nem céloz, hanem eggyé válik a nyílvesszővel és a céltáblával. Ez a filozófiai különbség, és szerintem Curry így dob.”

Szerintem ő egy zen íjász, labdával

– magyarázta a színművész, aki szerint azért lenyűgöző dolog a sport, mert az embernek az az érzése, miközben nézi, hogy emberfeletti dolog történik a szeme láttára.

Jordan és Curry. Két korszakos zseni, ám olyan, mintha bő húsz év alatt a sportág teljesen megváltozott volna. Míg Jordan egy nagyon fizikális ligának volt a legjobbja, mostanra sokkal „softosabb” lett a kosárlabda, a hangsúly pedig azon van, hogy a játékosok képesek legyenek szinte akárhonnan pontot szerezni. Ebben alighanem Curry viszi a prímet. De melyik az élvezhetőbb a közönség és Scherer Péter számára? A színművész nem tudott dönteni, de az kiderült, hogy az NBA egyik legvitatottabb kérdésére – hogy Michael Jordan vagy LeBron James a jobb – egyértelmű válasza van: „Nekem Jordan. A játék négy különböző elemében, védekezésben, passzolásban, labdavezetésben és középtávoli dobásban is zseni volt. És hatból hat döntőt nyert.”

A Jászai Mari-díjas színész ugyan elégedett volt azzal a tíz névvel, akikkel végül foglalkoztak a műsorban, de azt a HVG-nek elárulta, hogy Wilt Chamberlain „nagyon izgatja a fantáziáját”, ahogyan Bill Russell is, ám a nevük a manapság sokkal ritkábban merül fel, mint mondjuk Jordané. Az NBA-ben kevésbé jártas olvasóinkkal csak két statisztikát osztanánk meg róluk:

  • Wilt Chamberlain az eddigi egyetlen NBA-játékos, aki egy mérkőzésen 100 pontot dobott, tette mindezt úgy, hogy az ő idejében még nem volt hárompontos a kosárlabdában.
  • Bill Russell pedig 11-szer (!) nyert NBA bajnoki címet. „Hol van ehhez képest Jordan hat gyűrűje?” – tette fel a költői kérdést Scherer.

„Kicsit olyan ez, mint Puskás Öcsi. Ronaldót is megkérdezték, hogy ki a valaha volt legjobb, amire rávágta, hogy Puskás, de nagyon kevés igazán jó minőségű felvétel van róla. Maradonáról vagy Messiről már sokkal több van. Puskás a legendában él. De akkor is ő volt a legjobb. Kurvára a legjobb volt” – vélekedett a színművész.

Amikor arról beszélgettünk, hogy miért élvezte a forgatásokat, ismét előkerült Maradona neve:

Itt kiderül, hogy ezek a gigászok is emberek és nem volt megírva, hogy befutott NBA-sztár lesz belőlük. Jókor voltak jó helyen és jó pillanatban szereztek fontos kosarakat. Jordan sem lenne ekkora legenda, ha nincs a last dance (a Utah Jazz elleni mindent eldöntő kosara, amivel hatodszor lett bajnok, nem a sorozat – a szerk.). Az, ahogy kipattogtatta az időt, csinált egy ankle breakert és bedobta. Ha az nem megy be, nem ugyanaz az ember lenne. Hiába volt már öt gyűrűje, ez tette őt legendássá. Mint Maradona és az isten keze.

Mivel is zárhatnánk ezt a cikket, ha nem a két, fentebb említett ikonikus jelenet illusztrálásával? Kezdve Jordan utolsó dobásával:

Majd Isten kezével:

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!