A munkások a födémet bontották meg, amikor felfedeztek egy olyan helyiséget, amely nem szerepelt a tervrajzokban. A körülbelül 6 négyzetméteres területű, 2 méteres belmagasságú szobában volt felhalmozva a Nariskin-család címerével ékesített ezüstnemű - olvasható a Novije Izvesztyija orosz napilap online kiadásában. A jelek szerint a helyiségben csaknem száz éve senki sem járt. A korabeli lapok alapján sikerült kideríteni, hogy az ezüst asztalneműt 1917 júliusában használhatták utoljára.

A szakemberek jelenleg még megközelítőleg sem tudják felbecsülni a lelet értékét. Mint kiemelték, sehol másutt Szentpéterváron nem lelhető fel asztali ezüstneműnek ennyire teljes készlete, hiszen több ezer tárgyról van szó, az evőeszközöktől a szamovárig. Minden egyes tárgyat külön-külön újságpapírba csomagolták, majd 40 zsákba rakták. A tárgyak leltározása több napot vesz igénybe. 

A kincsleletet rejtő szobában iratok is előkerültek, amelyek Szergej Szomov huszárkapitány tulajdonát képezték. A forradalom után a tiszt Franciaországba menekült, ahol Vlagyimir nagyherceg szűkebb környezetéhez tartozott. A huszárkapitány 1976 februárjában távozott az élők sorából.

A Nariskin-család neve a 16. század közepén bukkant fel. Politikai szerephez először Natalja Nariskina (1651-1694) révén jutott, aki házassága révén Oroszország cárnéja lett. Natalja 1671. február 1-én ment nőül Alekszej cárhoz (1629-1676), a házasságból három gyermek született, köztük Péter (1672-1725), aki később I. Nagy Péterként Oroszország uralkodója lett.