Mint azt a hvg.hu is megírta, a Rendészeti Bizottság 2,2 milliárd forintot szavazott meg a rendőrségnek, hogy az amilyen gyorsan csak lehet - közbeszerzési pályázat nélkül - szerezzen be tömegoszlatási eszközöket. Ezeket azonban jellemzően az őszi zavargások során elhasználódott pajzsok, lövedékek pótlására, illetve új rendőri egységek felszerelésére szánták. Német Lajos, az ORFK szóvivője úgy kommentálta, hogy ez nem az utcai háborúra való készülődés. Csupán annyi történt, hogy jóval több gumilövedék fogyott el az elmúlt hónapokban, mint eddig bármikor, és ezeket a készleteket fel kell tölteni. Eddig a magyar rendőrök csak kiképzéseken lőttek gumilövedékkel, éles helyzetbe először 2006. október 23-án kerültek.

A Silent Guardian ADS-fegyver © AP

A Grespik által 2007. március 3-án Visegrádon említett szerkezetet Active Denial Systemnek (ADS) hívják, s 2007. január 24-én mutatták be a sajtónak a georgiai Moody légibázison. Az eszköz 95 GHz-es mikrohullámú sugarai 500 méteren belül hatékonyak, forró, égető érzést okoznak a célpontnak.

Bár a fegyver kinézete és hatása ijesztőnek tűnik, a kifejlesztő Raytheon Systems szerint ezen a hullámhosszon a sugarak csupán 0,4 milliméter mélyen hatolnak be a bőrbe, s ott gerjesztik a vízmolekulákat, amelyek ezáltal 55 Celsius fokra melegednek fel, hirtelen elviselhetetlen hőérzetet okozva. A fejlesztők szerint olyan érzés, mintha egy égő villanykörtét nyomnának a bőrhöz. Amint a célpont kikerül a hatósugárból, a vízmolekulák gerjesztése – ezáltal a hőérzet – megszűnik. A nyilvános bemutatón a Reuters egyik újságírója önként vállalta, hogy meglőjék a sugárral, beszámolója szerint olyan, mint amikor az ember megcsapja a „sütőből kiáramló forró levegő, amely elől azonnal fedezékbe akar bújni”.

Ez a szaknyelven „Goodbye effect”-nek nevezett hatás vagyis „azonnali és erősen motivált menekülési ösztön” a fegyver bevetése után gyakorlatilag azonnal jelentkezik. A tesztek során átlagosan 3 másodperc alatt érték el a célpontok a fájdalomküszöbüket, s senki sem tudott 5 másodpercnél tovább a fegyver hatósugarában maradni.

Mivel a mikrohullámú sugár több mint 90 százalékát a bőr nyeli el – ez teszi lehetővé a hirtelen felforrósodást –, a belső szerveket nem károsítja, így vélhetően biztonsággal használható akár pacemakeres célpontok ellen. Igaz, a piercingek, nyakláncok és egyéb bőrhöz érő fémtárgyak égési sérüléseket okozhatnak.

Az ADR-rendszernek egyelőre csupán a képen is látható, járműre szerelt változata létezik, azonban az amerikai légierő már dolgozik egy hordozható, kézi változaton.

A TAC 700 sorozatlövő a paintball-fegyverekre hajaz © PepperBall Technologies Inc.

A már hazánkban is alkalmazott paprikaspray hatóanyagát alkalmazzák az amerikai Pepperball Technologies termékei. Azzal a különbséggel, hogy a maró szert cseresznye nagyságú lágyzselatin golyókból röpítik ki. A képen is látható sorozatlövő TAC 700-as a paintball fegyverek működési elvét követi, s sűritett levegővel működik. Az eszköz tűzgyorsasága önmagáért beszél, ugyanis 700 lövedéket képes útnak indítani egyetlen perc alatt, amely óriási, maró felhőt alakít ki 50-100 méteren belül.

Szintén paprikasprayt alkalmaz a Cobra elnevezésű elemlámpa, amely első ránézésre ártalmatlan, nagy fényerejű eszköznek tűnik. Azonban egyetlen gombnyomásra folyékony, maró anyagot spriccel a rendőri utasításnak nem engedelmeskedő célpontra.

Megfelelő távolságból épp hogy a fájdalomküszöb alatti hangerővel operál a Magnetic Audio Device elnevezésű tömegoszlató fegyver, amely olyan, mint egy „szteroiddal teletömött megafon”. A szaknyelven nagy hatótávolságú akusztikai eszköznek (LRAD) is nevezett fegyver egy méteren belül a fájdalomhatár ötvenszeresével hat, ilyen közelről biztosra vehető a halláskárosodás.  

A hanghatásokkal operáló eszközöknek többféle változata ismert, némelyik rosszullétet, émelygést okozó infra-, mások szédülést és eszméletvesztést okozó ultrahangsugarakkal működnek, de létezik olyan változat is, amely két hangnyalábbal célozza meg a zavargókat, s a két nyaláb interferenciája okoz elviselhetetlen hanghatást.

Egész garmadája létezik a különböző fényfegyvereknek is, ezek jellemzően nagy erejű koncentrált fénysugarak – gyakran villódzó, stroboszkóp-szerű hatással kombinálva –, amelyek átmeneti vakságot okoznak a célpontnál, aki így egyszerűbben lefegyverezhető. Különlegesebb változata a vörös színtartománynál is nagyobb hullámhosszú infrafény-fegyver, amely akár a zárt szemhéjon is áthatol, rosszullétet, egyensúlyzavart, de akár epilepsziás rohamot is okozhat. Ebbe a kategóriába tartozik a villanógránát is, amely csak zárt terekben hatásos, éles fény-, és hanghatásával ideiglenesen megzavarhatja, lebéníthatja a zavargókat.

A célpontok leterítését szolgálják a babzsákra emlékeztető speciális műanyag zsák, amelyet ólomgolyókkal „bélelnek”. Egy sörétes puskából kilőve hatalmas ütést okoz, s ha a célpont biztonságos távolságban volt, nem halálos. Szintén a célszemélyek biztonságos kiikatatását szolgálják a különböző ragacsos habok, illetve a járást megnehezítő „síkosítók”.

A ragacshabot az amerikai Sandia National Laboratory fejlesztette ki, s elsőként az amerikai tengerészgyalogság alkalmazta, amikor ENSZ-békefenntartók kivonulásában segédkeztek Szomáliában. A ragacsos habbal azonban kapcsolatban több probléma is felmerült. Többek között rossz esetben akár fulladást is okozhat a beterített célpontnál, illetve az eltávolítására használt vegyszereknek lehetnek nem kívánt mellékhatásai. A fegyverek tisztítása is komoly feladatot rótt a katonákra, nem beszélve az akció közben eltömődő habágyúkról.

A Taser életveszélyes is lehet © AP

Az Egyesült Államokban széles körben alkalmaznak különféle elektromos sokkoló eszközöket, a legelterjedtebbek a Taser cég modelljei, amelyek nagy feszültségű áramütést okozva zavarják meg, vagy bénítják le a célpont mozgáskoordinációját. Az elektromos sokkolóknak létezik olyan változata, amely gumibothoz hasonlít, s közvetlen érintésre bocsát ki áramütést, s léteznek pisztolyhoz hasonló változatok, amelyek vezetéket maguk után húzó fémkampókat lőnek a célpont testébe, ezáltal zárva az áramkört, s így adva le az áramütést. Az elektromos sokkolókat számtalan esetben kritizálták, ugyanis bár gyakorlatilag nem halálos fegyvernek minősülnek, többször – jellemzően alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt álló személyeknél – okoztak halált vagy egyéb komplikációt. Létezik emellett olyan kábítólövedék – shockround –, amelyet piezo-elektromos heggyel szerelnek fel, s amely becsapódáskor ad le áramütést.

Ezek a tömegoszlatási módszerek jelentős része egyelőre még csak fejlesztési stádiumban van, illetve a berendezések költségei miatt is valószínűtlen, hogy rövidesen feltűnnének a magyar utcákon. Nem beszélve arról, hogy a bevethető kényszerítő eszközök körét jogszabályok (a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat) határozzák meg. Mostanra marad hát a paprikaspray, a vízágyú és a gumilövedék, szigorúan csak lábra célozva. Reménykedjünk azért, hogy ezekből sem lesz szükség túl nagy mennyiségre a nemzeti ünnepen.