A Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI az Egyesült Államok egyik legfontosabb belbiztonsági szervezete volt a hidegháború idején. Mindenki gyanús volt számukra, aki a kommunistákal, vagyis a Szovjetunióval és annak embereivel összejátszhatott.

A fekete polgárjogi mozgalom vezéregyéniségét, Martin Luther Kinget külön csoport figyelte. A Discovery szerint ugyanis Hoover FBI-főnök megszállottan kutatta King ügyeit. Azt feltételezték a fekete aktivistáról, hogy kommunista kapcsolatai vannak - ezt azonban mindig tagadta Martin Luther King.

A faji megkülönböztetés ellen küzdő King a Discovery szerint veszélyesnek minősült az amerikai kormány szemében, ezért állítottak rá külön nyomozócsoportot. A vizsgálat nem derített fényt semmilyen kommunista kötődésre, de azért olyan adatokat gyűjtöttek magánéletéről, amiket állítólag később ellene használhattak volna fel.

Most John Kerry amerikai szenátor - korábbi elnökjelölt - azt javasolja, hogy állítsanak fel egy bizottságot, amely megvizsgálja a Martin Luther Kingről szóló iratanyagot, és a korábban publikált 200 oldalon kívül a maradék 16 ezer oldalnyi iratból is többet nyilvánosságra hoznának. Az amerikai Nemzeti Levéltárban Kerry javaslata szerint külön gyűjteményt kéne létrehozni King aktáiból, hogy minél alaposabban megismerhessék az amerikaiak az akkori történéseket - minderről törvénytervezetet dolgozott ki a massachussettsi szenátor.

A Discovery szerint az sem kizárt, hogy eddig megoldatlan ügyekre, emberi jogi aktivisták meggyilkolására is fény derülne, ha publikálnák a mindmáig titkos FBI-aktákat. Martin Luther King maga is gyilkosság áldozata lett: 1968-ban, Memphisben (Tennessee államban) lőtte le őt egy merénylő.