A kovakőből pattintott kések méretre és alakra a negyeddollárosra hasonlatosak. A piciny eszközök két oldala borotvaéles volt, a másik kettő viszont lekerekített, így egykori alkalmazóik biztonsággal használhatták. Ran Barkai, a Tel-avivi Egyetem archeológusa, a régészeti feltárások vezetője szerint a kést két ujjuk közé fogták és a falatot az ajkaik előtt szelték le - olvasható az AOL News hírportálján.

"A miniatűr késeket rövid ideig használták, majd eldobták, ugyanis hamar  kicsorbultak" - emelte ki Harold Dibble, a Pennsylvaniai Egyetem régésze, aki egy másik helyszínről előkerült apró kőeszközöket vizsgálta. Az aprócska késkészletre a kőkorszak embere ugyanolyan könnyen szert tehetett, mint a jelenkori népesség, ha elmegy egy bevásárlóközpontba. Amennyiben az ebéd elfogyasztásához evőeszközre volt szükségük, csak felkaptak egy követ, gyakorta egy kiselejtezett kőeszközt, és lepattintották a megfelelő méretű "pengét". Ez a nyersanyag egyfajta kőkorszaki újrahasznosítása volt. A késpengéken látható nyomok arra utalnak, hogy inkább a puha húst szeletelték velük, mintsem a kemény csontokat.

Ran Barkai maga is előállított ilyen miniatűr késeket a barlangban heverő kövekből, Cristina Lemorini olasz kollégája pedig birkatetemet kicsontozva tesztelte a pengéket, amelyek könnyűszerrel átvágták a bőrt, izmokat és az inakat. A tudósok elméletét támasztja alá, hogy az apró pengék igen nagy számban hevertek a földön a barlang központi tűzhelye körül, amelyben rengeteg megégett állatcsontot találtak.  Korábban a kutatók azt bizonyították be, hogy a korai emberfélék megsütötték, megfőzték a húst: többnyire szarvast fogyasztottak, de ha úgy adódott, a  rinocérosz húsát sem vetették meg. "Ezek az emberfélék megsütötték a húst, majd körülülték a tüzet és falatoztak" - vélekedett Ran Barkai. A leletről az Antiquity című folyóirat szeptemberi számában számolnak be a kutatók.