A Symantec internetbiztonsági felmérése az első olyan tanulmány, amely a számítógépes bűnözés emberekre gyakorolt érzelmi hatásait vizsgálta.
A felmérés kimutatta, hogy az áldozatok legerősebb érzelmi reakciói a düh (58 százalék), a bosszúság (51 százalék) és a becsapottság érzése (40 százalék). A Norton tanulmánya a kiberbűnözés megdöbbentő gyakoriságára is fényt derített: a világ egészét tekintve a felhasználók kétharmadát (65 százalék), míg az Egyesült Államokban a szörfölők háromnegyedét (73 százalék) érte már valamilyen online bűntény, beleértve a számítógépes vírusokat, az online hitelkártya-csalásokat és személyazonosság-lopásokat.
Az áldozatok sok esetben saját magukat okolják a történtekért. Mindössze 3 százalékuk gondolja ugyanis úgy, hogy velük ez nem történhet meg, közel 80 százalékuk pedig nem is számít arra, hogy az igazságszolgáltatás közbelép, és ezzel a tehetetlenségbe burkolózik.
Az érzelmi teher ellenére az univerzális fenyegetést és a kiberbűnözés előfordulásának gyakoriságát az okozza, hogy az emberek továbbra sem változtatnak internetes szokásaikon – a felnőttek csupán fele (51 százalék) változtatna, ha áldozattá válna. Még ijesztőbb adat, hogy az áldozatok kevesebb mint a fele (44 százalék) jelentette csak a bűntényt a rendőrségnek.
A számítógépes bűnözés megoldásának folyamata rendkívül frusztráló: a felmérés szerint átlagosan 28 napba telik megoldani egy ügyet, és ennek átlagos költsége 334 dollár. A válaszadók 28 százaléka szerint a legnagyobb probléma, amivel szembe kellett nézniük áldozatként, az az idő, amely alatt az ügyet sikerült felgöngyölíteni.
„Hazánkban az online bűncselekmények között a tiltott pornográf felvétellel való visszaélés bűncselekménye a leggyakoribb. Ez a legsúlyosabb online visszaélés, másfelől, a súlyához mérten, ez a cselekmény kapja a legnagyobb médianyilvánosságot is. Sajnos Magyarországra is igaz, hogy a bűncselekmények bejelentésének aránya igen alacsony. Ennek egyik oka, hogy a felhasználók nem észlelik azonnal a támadásokat, mert azok egyelőre nem okoztak kárt a számítástechnikai rendszerben. Tipikusan ilyenek a privát felhasználók elleni támadások. A másik ok a feljelentés elmaradására, a felhasználó észleli ugyan a támadást, de a rendszer helyreállítására fordított idő és pénz még mindig kevesebb, mint amennyi vesződséggel járna a feljelentés és esetleg büntetőeljárás indítása” – mondta dr. Parti Katalin az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
A kellemetlenség ellenére azonban a bűntények bejelentése kritikus fontosságú. Mindannyiunkat érinti ugyanis a kiberbűnözés, akár közvetlenül, akár a pénzügyi forrásainkon keresztül. A kiberbűnözők ugyan egyszerre csak kisebb összegeket emelnek le bankszámlánkról - hogy észrevétlenek tudjanak maradni -, ám a lopott értékek később összeadódnak. Aki nem jelenti a veszteséget, tulajdonképpen a bűnözőknek segít észrevétlen maradni. Az emberek sokszor nem törődnek számítógépük és adataik védelmével, mert azt hiszik, az túl bonyolult és időigényes. Egy könnyen kezelhető, korszerű és átfogó biztonsági szoftver használatával azonban bárki védelmet szerezhet a kiberbűnözők ellen.
A kutatás „emberi tényező” eleme további apró bűnökre és fogyasztói átverésekre derített fényt, amelyeknek a barátok, a család, vagy a vállalkozások esnek áldozatul. A válaszadók közel fele úgy gondolja, hogy legálisnak számít az ingyen zene- és filmletöltés, 24 százalék pedig hiszi, hogy legális, és teljesen rendben van mások e-mail tartalmait vagy webes előzményeit elolvasni. Néhány ilyen szokás, mint például a fájlok letöltése, biztonsági fenyegetésnek teszik ki az embereket.
A legjobb védekezés a kiberbűnözés ellen, valamint a legjobb módja az adatok védelmének egy korszerű és átfogó biztonsági szoftver használata.