"A görög ortodox szétszóródás a 17-19. századi Magyarországon" elnevezésű athéni tárlaton festményeket, metszeteket, kéziratokat mutatnak be a magyarországi görögök történetéből. Könyvek, egyházközségi iratok, személyes tárgyak, vallásos képek, egyes emberek gyűjtményei ugyancsak láthatók a kiállításon. De szobrok és korabeli újságok is feltűnnek Athénban. Ezek az újságok 1821 és 1826 közötti időszakot mutatják be, (részben) ekkor dúlt egyébként a görög szabadságharc a törökök ellen a Balkán-félsziget déli részén.

A március 23-ától június 11-éig megtekinthető kiállítási tárgyakat Magyarországon élő görög családoktól gyűjtötték össze a rendezők, szervezők. A görögök elsősorban a mai Macedónia és Epeirosz (Ipirosz) területéről érkeztek Magyarországra. Fontos szerepet játszottak a Török Birodalom (amelynek alattvalói voltak szülőföldjükön) és Ausztria, illetve Magyarország közötti kereskedelemben - írja a greekreporter.com.

Fontos szerepük volt Magyarországon

Ma már kevesen tudják, mennyire fontos szerepet játszott a görög diaszpóra Magyarország gazdasági életében. Ők tekinthetők a magyarországi kapitalizmus úttörőinek, természetesen más nemzetiségű társaikkal együtt. Pest belvárosának legjelentősebb polgárai kerültek ki közülük. Ezt templomuk is bizonyítja, de a Haris köz neve is egy görög kereskedőre utal. Gazdag belvárosi görög kereskedő leányát vette feleségül Teleki Pál gróf elszegényedő édesapja is, így a Horthy-korszak kétszeres miniszterelnöke részben görög származásúnak is mondható.

A Lánchíd és az Akadémia megépítésére is a görögök adtak pénzt

A görög kereskedők számos Duna és Tisza menti város életében töltöttek be fontos pozíciókat. Így Vác, Baja és Szeged életében is nagy szerepet játszottak. Szegeden az első kávéfőzdét is például egy görög nyitotta 1739-ben - a szegedi görögök honlapja szerint. Ugyanakkor viszonylag gyorsan elmagyarosodtak a diaszpórában élő görögök, Vácon például egykori templomukból mára csupán múzeumi kiállítási helyiség lett.

Nem volt kényszer

Az elmagyarosodás azonban nem kényszer volt, a gazdag görög kereskedők támogatták a magyar nemzeti kezdeményezéseket: báró Sina György, a görög származású bankár finanszírozta részben a Lánchíd építését Buda és Pest között, de Szeged is díszpolgárává avatta. Az ő fia, Sina Simon pedig a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb magánadományozói közé tartozott.

Az erdélyi Brassóban 1768-ban a kereskedők túlnyomó többsége már nem szász, hanem görög volt: 122 főből csak tizenegy volt német származású. Pesten az 1730-as években Bácskai Vera tanulmánya szerint a kereskedők fele tartozott a görög társaságba, 1760-ra pedig 70 százalékra nőtt a részarányuk.

Persze tudni kell, hogy az ilyen görög kereskedelmi társaságokba az ortodox vallású kereskedők nagy része beletartozott, és ez nem feltétlenül jelentett görög származást. Macedón, macedo-vlah/macedo-román, cincár, bolgár és nagyon sokszor szerb, illetve más balkáni nemzetiségek (például albánok is!) is beletartoztak a külvilág számára egységesnek tűnő "görög" kategóriába, amely a közös ortodox vallás és a sokszor görögül beszélő papok miatt nem is volt annyira távoli kultúra tőlük.