A Birminghami Egyetem, valamint a bécsi Ludwig Boltzmann Intézet régészei geofizikai képalkotó eljárások segítségével pásztázták a területet a Stonehenge Hidden Landscape Project elnevezésű program keretében. Így fedezték fel azt a két óriásgödröt, amelyet a napfelkelte és a naplemente irányába tájoltak.

A gödrök azelőtt keletkeztek, mielőtt ötezer éve létrejött a körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény - közölte a BBC. A gödrök Stonehenge-től északra, az úgynevezett Cursus neolitikus "ösvényen" belül helyezkednek el. Kőtömbök emelkedhettek itt, esetleg cölöpöket verhettek le, vagy tüzet gyújthattak a gödrökben.

A 2,5 kilométer hosszú Cursust két párhuzamos árok határolja, amely az északi oldalán megszakad, ez lehetett a létesítmény főbejárata.

Vince Gaffney, a Birminghami Egyetem professzora, a projekt vezetője szerint első ízben fedeztek fel hasonló építményt Stonehenge közelében. "A felfedezés betekintést enged abba, hogyan zajlottak a szertartások a Cursuson belül" - hangsúlyozta Vince Gaffney, aki szerint a felvonulók a keleti gödörtől indultak el.

Mint Henry Chapman, a Birminghami Egyetem docense kifejtette, ha figyelembe veszik a két gödör közti távolságot, a processzió délre tehette meg az út felét, amikor a nap pontosan Stonehenge felett helyezkedett el. "Ez nem lehet puszta véletlen, vagyis a Cursus egykori építői pontosan kiszámították a szent út hosszát és a gödrök elhelyezkedését" - magyarázta Henry Chapman.