szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A földközi-tengeri szigetek legrégebbi – több mint 11 ezer éves – mezőgazdasággal foglalkozó faluját fedezték fel francia régészek Cipruson.

A felfedezés azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági társadalmak igen gyorsan elvándoroltak a Közel-Keletről – közölte a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS). A Klimonaszban folyó ásatások során kiderült, hogy a falusi közösségek az i.e. 9100 és 8600 között telepedtek le Cipruson, azaz mindössze néhány évszázaddal azután, hogy a neolitikum első telepesei elkezdtek vad gabonákat termeszteni a Közel-Keleten (i.e. 9500 körül).

"Az ásatások színhelyén a régészek egy félig eltemetett, 10 méter átmérőjű közösségi épület maradványait találták, amely közös magtárként szolgálhatott, és amely körül lakóépületek csoportosultak" – áll a CNRS közleményében. Az egykori épület belsejében néhány fogadalmi áldozatot, például kovakőből készül nyílhegyeket vagy zöld kőgyöngyöket, valamint a közeli kontinensen használt korabeli csiszolt kőkorszakbeli szerszámokhoz hasonló eszközöket találtak. 

A helyi növények és a levantei partokról behozott gabona (tönkölybúza) elszenesedett magvait szintén megtalálták Klimonaszban. A Klimonaszban talált csontok elemzése révén azt is meg tudták határozni, hogy a falusiak által fogyasztott hús egy Cipruson honos kis növésű vaddisznó vadászatából származott (ebben a korszakban ez volt az egyetlen nagyvad a szigeten), valamint azt is, hogy a betelepülők házimacskákat és kutyákat is magukkal hoztak.

A CNRS, a párizsi Természettudományi Múzeum, a Nemzeti Megelőző Régészeti Kutató Intézet (INRAP), a Társadalomtudományi Főiskola (EHESS) és a Toulouse II. Egyetem részvételével végzett kutatások eredményeit a Proceedings of the National Academy of Science (PNAS) című amerikai szakfolyóiratban tették közzé.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!