Nem sci-fi: agyfolyadékból generál áramot az üzemanyagcella

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) idegtudományi mérnökei egy olyan agyba ültethető üzemanyagcellát hoztak létre, amely az agygerincvelő-folyadékban található cukrot használja fel áramtermelésre. A cella képes működtetni alacsony fogyasztású szenzorokat és komputereket, amelyek egy interfészen át befolyásolhatják az agyi aktivitást.

  • hvg.hu hvg.hu
Nem sci-fi: agyfolyadékból generál áramot az üzemanyagcella
A glükózt használó üzemanyagcellákat szilíciumból és platinából állították elő, méghozzá egy már régóta alkalmazott félvezető-gyártási technológia segítségével. A platina katalizátorként működik, elektronokat von ki a cukormolekulákból hasonlóan ahhoz, ahogy az állati sejtek (például a sajátjaink) teszik enzimek és oxigén felhasználásával.

Ezek az üzemanyagcellák meglepően sok áram előállítására képesek több száz microwatt - vagy ha úgy jobban tetszik, több tucat milliwatt - feszültséget képesek generálni, ami például összehasonlítható azzal, ami egy kalkulátor napelemében keletkezik.

Az új technológiával kapcsolatos néhány további részletet találhat a Computerworld hírében.
Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.