Rengeteg, a repüléssel kapcsolatos katasztrófát és halált vizionáló tévhit él a köztudatban: az általában félelem szülte városi legendák hátterében azonban csak ritkán állnak megalapozott tények, ám akad olyan szóbeszéd is, melynek igazságtartalma jóval nagyobb, mint azt először gondolnánk.

AFP / Ingo Wagner

Az első osztályú ülések biztonságosabbak

Talán az egyik legrégebbi kényszerképzet, hogy a borsos árú jegyek vásárlóinak az élete is többet ér. A valóság azonban az, hogy a hagyományosan a pilótfülke közelében található első osztály egy ütközésnél sokkal veszélyesebb terület, mint a hátsóbb, olcsóbb traktusok.

Rengeteg a kényszerleszállás, csak a repterek hallgatnak róla

Főként a repüléstől irtózók közt terjed a biztonságot megkérdőjelező babona, mely szerint szinte minden leszállásnál adódik valami probléma, amiről természetesen mindenki hallgat. Az igazság viszont az, hogy még a legforgalmasabb repterek közé tartozó londoni Heathrow-n is hetente átlagosan mindössze egy kényszerleszállás történik.

Az elveszett poggyászokat eladják

Ez a városi legenda csupán részben igaz, hiszen a gazdátlanul hányódó csomagokat a repterek kilencven napig kötelesek megőrizni. A határidő letelte után azonban valóban jótékonysági árveréseken találnak maguknak új tulajdonost a magukra hagyott bőröndök.

Valójában nincsenek mentőmellények az ülések alatt

Népszerű rémtörténet, hogy sok turista a gépről való távozáskor szuvenír gyanánt viszi magával az ülések aljára rögzített mentőmellényeket, így a későbbi utasok egy esetleges vészhelyzet esetén hiába keresik az életmentő felszerelést. Ezzel szemben a valóságban a gép személyzete minden felszállás előtt köteles ellenőrizni a teljes biztonsági arzenált.

Gyakran csap villám a repülőgépekbe

Tévhit, hogy egy gépet akár heti rendszerességgel ér villámcsapás. Valójában egy repülő átlagosan két-három évente egyszer szenvedi el a hatalmas kisülés okozta károkat, ám a gépek alumínium szerkezete többek között épp arra szolgál, hogy hatékonyan elvezesse ezt a feszültséget.

Hajtóművek nélkül nincs esély a túlélésre

Ritkán, de vulkáni hamu, üzemanyagszivárgás és rosszkor rossz helyen repdeső madarak is okozhatnak teljes hajtóműleállást, mely azonban nem egyenlő a biztos katasztrófával. Leálláskor, 9 ezer méteres repülési magasság esetén egy gép nagyjából még 160 kilométert vitorlázhat a földetérésig. Az ilyen típusú kényszerleszállásoknak jelentékeny része személyi sérülés nélkül végződik.