Több mint két tucat szakember állítja: a mesterséges intelligencia kapcsán nem(csak) a lázadó robotoktól, de saját magunktól is félnünk kell. Egy tanulmányban foglalták össze, miért.
Régóta komoly vita folyik arról, hogy a mesterséges intelligencia képes-e egy nap az ember fölé kerekedni, és így potenciális veszélyt jelent-e ránk nézve, vagy ez nem fog bekövetkezni. Stephen Hawking például meglehetősen borúsan látja a dolgot, Mark Zuckerbergnek azonban félig teli van az a bizonyos pohár. Bár a felvetés mindkét oldalról jogos, ez még mindig csak a történet egyik fele. Mert míg sokan a gyilkos robotok miatt aggódnak, a dolognak volna egy másik aspektusa is: az emberi tényező.
Sokan úgy vélik, nem is a gépek lázadásától kell igazán tartanunk, hanem attól, hogy az emberek rossz célokra használják majd az eszközt. Ennek kapcsán több mint két tucat szakember – köztük például Elon Musk OpenAI nevű szervezetének képviselői – egy olyan tanulmányt készített, ami épp ezekre a veszélyekre hívja fel a figyelmet. Az előrejelzés egyik megállapítása szerint:
ha a jelenlegi trendek folytatódnak a következő 5 évben, arra számítunk, hogy jelentős mértékben megnő a hackerek képessége arra, hogy károkat okozzanak a digitális és robotizált rendszerek segítségével.
A szakemberek szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a mesterséges intelligencia használata jelentős mértékben csökkenti a különböző kibertámadások költségeit, hiszen azokhoz már nem feltétlenül kell emberi erőforrás. Ilyen lehet például, ha a kiberbűnözők adatokat akarnak lopni tőlünk. A rendszer feltérképezi a különböző személyeket, majd átverős e-mailekkel, chatbotokkal keres meg bennünket, hogy kiadjuk a jelszavunkat. Persze egy ilyen rendszer létrehozása nem megy egyik pillanatról a másikra, de miután elkészült, bármennyiszer be lehet vetni.
Egy másik, igen komoly probléma, hogy a mesterséges intelligencia segítségével bárkit "le lehet utánozni". Egy néhány perces tanulás után a gép már képes leutánozni a hangunkat, így bárkinek a beszédét meg lehet hamisítani. És ez már nemcsak az adathalászat miatt lehet elképesztően veszélyes, hanem az álhírek terjedését is erre fűzhetik fel a kibernűnözők. Az arcfelismerés segítségével pedig bárkit be lehet azonosítani egy pillanat alatt – elég csak a kínai rendőrök szemüvegére gondolni. A deepfake videók készítéséről már nem is beszélve.
Mindezek mellett olyan veszélyek is leselkednek ránk, amelyek néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna. A terroristák képesek lehetnek egy takarító robotba bombát telepíteni, majd megcélozni vele egy épületet vagy személyt: a gépi látással mindkettő sikeresen végrehajtható lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Lehetséges forgatókönyvek.
Az oldal a MÁV térképes adatbázisának adatait jeleníti meg.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
