Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája december 19-én helyezte el első mérőműszerét a vörös bolygó felszínén. A kupolaalakú védőpajzs felszerelésével pedig most újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió - olvasható a NASA honlapján. A szél és hő ellen védő pajzs megakadályozza, hogy a rendkívül érzékeny műszer ide-oda mozogjon a széllökésektől és ezáltal "szennyezett" adatokat gyűjtsön. Arról, hogy milyen a marsi szél, itt írtunk, cikkünkben pedig meg is hallgathatja.

NASA/JPL-Caltech

A pajzs áramvonalas kialakításának köszönhetően a szelek kifejezetten a felszín irányába nyomják a műszert, amelynek alsó borítása lehetővé teszi, hogy könnyedén megtelepedjen bármilyen kőzeten, noha az InSight környékén ilyenből nem sok akad. A SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure) nevű szeizmométerre leselkedő másik nagy veszély a hőmérsékletváltozás, amelynek hatására kitágulhatnak és összehúzódhatnak a műszer fém alkatrészei. Az InSight landolási helyszínén nagyjából 94 Celsius-fokot változik a hőmérséklet egy marsi nap (sol) alatt.

"Úgy kell elképzelni ezt a pajzsot, mintha lefednénk egy ételt az asztalon. Megóvja a SEIS-t attól, hogy napközben túlságosan felmelegedjen és, hogy éjszaka túlságosan lehűljön. Összességében arra törekszünk, hogy a lehető legstabilabban tartsuk a hőmérsékletet" - mondta Bruce Banerdt, a missziót vezető és a pajzsot megépítő Jet Propulsion Laboratory, a NASA bolygókutató intézete munkatársa.

A Földön használt szeizmométereket gyakran föld alatti, nagyjából 1,2 méter mélyen kialakított aknákba helyezik el, ami állandó külső hőmérsékletet biztosít számukra. Az InSight azonban ilyet nem tud építeni a Marson, ezért különböző védelmi megoldásokra van szükség a műszer megóvása érdekében. Ezek közül az új pajzs alkotja a külső réteget, majd befelé haladva további megoldások óvják a műszert a hőmérsékletváltozásoktól és gondoskodnak a megfelelő szigetelésről.

NASA / JPL-Caltech

A szeizmométer teszi lehetővé, hogy a tudósok a Mars belsejébe pillantsanak és tanulmányozhassák az úgynevezett "marsrengéseket". Az eredmények segíthetik a kutatókat abban, hogy megismerjék a Mars és a többi Föld-típusú bolygó keletkezésének körülményeit. A misszió következő nagy lépése a hővezetést mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Package) nevű mérőműszer beüzemelése lesz a Mars felszínén, amire várhatóan a jövő héten kerül sor.

Az InSight hónapokig tartó utazást követően tavaly novemberben landolt a Marson. A robotgeológust a hat évvel a legutóbbi szonda, a Curiosity fellövése után indította útjára a NASA. A tudósok abban bíznak, hogy az új szondával pontosabb képet kapnak arról, hogyan keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is ismertető Facebook-oldalát.