Szűk két évvel korábban, 2017 végén jelentette be az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy frissíti a betegségek nemzetközi osztályozásának (ICD) listáját, amelynek mentális zavarokkal foglalkozó részére a videojáték-függőség is bekerül.

A vonatkozó jegyzék 11. módosítása a napokban hivatalosan is megtörtént, ennek értelmében a videojátékokkal kapcsolatos zavarokra immár létező betegségként tekintenek a WHO-nál. Az új besorolás 2022. január 1-től lép hatályba. 

Az ICD-11 nem csak közli, definiálja is, mi számít videojáték-függőségnek:

• az első, hogy valaki elveszti a kontrollját a játék és annak ideje fölött;
• a programok minden más tevékenységgel (még a napi rutinnak számító teendőkkel) szemben is fontosabb szerephez jutnak az egyénnél;
• végezetül pedig az élet minden területén (beleértve a munkát és az iskolát) bekövetkezett, súlyosan negatív hatások ellenére a személy továbbra sem érzi, hogy gond van, és rengeteget játszik.

A WHO ugyanakkor megjegyzi, hogy nem tekinthető mindenki videojáték-függőnek csak azért, mert sokat ül a számítógép és/vagy a konzol előtt, a fent sorolt tüneteknek ugyanis legalább 12 hónapon keresztül kell fennállniuk, hogy videojátékozás okozta viselkedészavarról beszéljünk.

A szervezetet már két éve, a játékfüggőség definíciójának megalkotásakor számos társaság támadta, amiért szerintük a WHO nem rendelkezik olyan kutatási eredményekkel, amelyek egyértelműen kimondanák, hogy önállóan létező betegségről, nem pedig egy súlyosabb pszichés zavar okozta rendellenségről van szó. A WHO viszont azt közölte: a tervezetet szakemberek véleményét kikérve készítették el.

Ettől függetlenül érdemes figyelembe venni a nemzetközi eredményeket is, amelyek alapján egyes videojátékok nem csak szórakozásra alkalmasak. Vannak ugyanis, amikkel sokkal hasznosabb dologra fordítható a velük eltöltött idő.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.