Újabb ázsiai akkuipari cég jött volna Magyarországra, de gyorsan meggondolta magát
A Henkel-gyár bezárását megszenvedő Körösladány ajtórésébe bedugta a lábát egy dél-koreai akkuipari vállalkozás, amely végül visszalépett.
Kína a világ egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátójaként évek óta küzd azzal a problémával, hogy számos nagyváros levegője lényegében annyira egészségtelen, hogy az ott élők gyakran csak maszkban tudnak kimenni az utcára. A becslések szerint csak 2017-ben mintegy 1 millió ember halt meg a távol-keleti országban a rossz levegő miatt. Ennek egyik oka, hogy az országban rengeteg szénerőművet használnak, ami komoly mértékben szennyezi a levegőt.
A probléma megoldására 2014-ben álltak elő egy igen ambíciózus tervvel, amely a szénerőművek légszennyezésének gyors és radikális csökkentésére helyezte a hangsúlyt. Hogy mindez mennyire sikerült, arról a Nature Energy című tudományos lapban nemrég közölt publikáció számolt be – írja a cikket feldolgozó ArsTechnica.
AFP / Greg Baker
A légszennyezettség mérésére létrehozott rendszerek adataiból kiderült, három év leforgása alatt néhány általános légszennyező anyag kibocsátása
65-72 százalékkal csökkent.
Kína elsősorban a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok csökkentését tűzte ki célul. Ennek érdekében igen szigorú szabályozást írtak elő a szénerőművek számára, amely előírja, hogy 2020-ig a létesítmények 71 százaléka meg kell, hogy feleljen ennek.
Az elemzést végző kínai és brit kutatók az adatokat a kínai megfigyelőállomások rendszeréből nyerték ki. A kínai kormány korábban előírta, hogy egy bizonyos erőművek telepítsék a rendszerhez csatlakozó mérőberendezést, így a szakembereknek 2014 és 2017 között lényegében órákra lebontva álltak rendelkezésre az adatok.
Az elemzésekből kiderült,
- a kén-dioxid kibocsátása 75 százalékkal,
- a dinitrogén-oxid kibocsátása 76 százalékkal, míg
- a levegőben szálló finomszemcsék kibocsátása 83 százalékkal
csökkent.
Wikipedia
Mindezt úgy sikerült elérni, hogy Kína menet közben növelte energiatermelését, amit a megújuló energiaforrások kihasználása mellett szénből, kőolajból, gázból és biomasszából ért el. Ez persze némiképp csökkentette a szénerőművek által elért eredményeket, de még így is 65, 60 és 72 százalékos csökkenésről beszélhetünk.
A beszámoló szerint Kína már 2017 decemberére elérte a 2020-ra kitűzött célt, vagyis a szénerőművek 72,3 százaléka addigra már megfelelt a nagyon szigorú kibocsátási normáknak. Ha mindez így folytatódik, a 80 százalékos kitűzött cél sem lehet elképzelhetetlen.
Kína amellett, hogy anyagilag támogatta az új blokkok megépítését, vagy a régiek felújítását, számos olyan kisebbet záratott be, ami nem termelt túl sok energiát, ellenben nagy volt a kibocsátási értéke.
A kutatók azért megjegyezték, hogy az általuk használt adatbázisnak is vannak kisebb-nagyobb hibái, így a kihozott eredmény valamelyest eltérhet a valóságtól, ugyanakkor még ezzel együtt is rendkívül komoly eredményt értek el a távol-keleti országban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
