Az elmúlt években hozzászokhattunk már ahhoz, hogy ha új router vásárlásakor kicsit jobban körbenézünk, akkor mindenhol összefutunk egy fura karaktersorozattal. Valahogy így néz ki: 802.11ac. Az informatikusokon és a lelkes hobbistákon kívül szinte senki sem tudja, hogy mit jelent ez a számos különböző végződéssel előforduló jelzés, de most végre egyszerűsödni látszik a helyzet.

Megérkezett ugyanis a wifi 6 nevű szabvány, ami nemcsak nevezéktanában egyszerűbb, hanem szélsebesnek is ígérkezik. Jövünk a részletekkel és a gyakorlati tapasztalatokkal.

László Ferenc

Kiút a dzsungelből

Történetünk 1999-ben kezdődik, amikor is napvilágot látott az első két wifi szabvány, a 802.11a és b, amit aztán 2003-ban követett a g, 2009-ben pedig az n. Legutóbb 2014-ben volt előrelépés, amikor is kijött a 802.11ac, amit aztán nemrégiben a 802.11ax követett. És akkor ezeket a jelöléseket mostantól nyugodtan el lehet felejteni. Vélhetően mindenki örömére.

A legújabb szabvány ugyanis egyszerűen csak wifi 6 (hivatalosan Wi-Fi 6) névre hallgat, és a fent felsorolt elődei időben visszafelé haladva mostantól az 5-ös, 4-es, 3-as, 2-es, illetve 1-es számjelzést kapják meg.

Wi-Fi Alliance

Ennyi, ilyen egyszerű, és logikusan minél nagyobb szám figyel a wifi szó mögött, annál nagyobb sebességre és annál jobb lefedettségre számíthatunk. A visszafelé kompatibilitás pedig természetesen adott, nem kell attól félnünk, hogy a régebbi készülékeinket nem támogatja az új routerünk.

Előnyök

A hatodik generációs wifi elméletileg legnagyobb sebessége megközelíti a 10 Gbit/s-ot, ami papíron 40 százalékos növekedést jelent az ötödik generáció esetében 7 Gbit/s-os plafonhoz képest, és több mint 16-szoros gyorsulást a négyes wifihez képest. Hangsúlyozzuk, hogy ezek egytől egyig elméleti maximum sebességek, mindenestre a nagyságrendeket jól szemléltetik.

A wifi 6 legfontosabb előnye azonban nem feltétlenül a nagyobb sebességben rejlik. Hanem abban, hogy a kapacitásnövekedés miatt minden korábbinál több készüléket képes egy időben teljesen stabil és gyors adatkapcsolattal ellátni. Egy kis lakás esetén nem annyira, de egy nagyobb ház, vagy kisvállalkozási felhasználás esetén ez kiemelt fontosságú. Különösen egy olyan korban, melyben egyre jobban elszaporodnak az IoT eszközök, melyek folyamatos és stabil netkapcsolatot igényelnek.

Wifi-jelek terjedése egy lakásban

Jason Cole

Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a wifi 6 a korábbiaknál hatékonyabb működésű, és kevesebb fogyasztású, ami értelemszerűen a nem hálózati áramról működő eszközök esetében lehet fontos, például laptopoknál, telefonoknál. Ráadásul a biztonságon is javítottak a fejlesztők, megérkezett a WPA2-t váltó WPA3 titkosítási protokoll.

Az első 802.11ax szabványú és nemrég hivatalos wifi 6 minősítést szerzett termékek már tavaly feltűntek a színen, legyen szó routerről, hordozható számítógépről vagy okostelefonról. Ezek közös vonása az átlagnál magasabb ár, de a wifi 6 2020-2021-ben történő széles körű elterjedésével jelentősen csökken majd az árszint.

[Ingyenes wifi az egész országban: itt mutatjuk, hogy kapcsolhatja be a telefonján]

Delikvensek

Tesztünk főszereplője a TP-Link egyik legújabb és legnagyobb teljesítményű routere, az Archer AX6000, ami a maga nyolc antennájával kicsit úgy néz ki, mint egy high-tech sün. A készülék akár 2,5 Gbit/s-os internetkapcsolatot is képes kezelni, melyet aztán nemcsak vezeték nélküli módon, hanem 8 darab 1 Gbit/s-os Ethernet-porton keresztül is meg tud megosztani.

László Ferenc

A régimódi USB-A és most divatos USB-C csatlakozóaljzatokkal felvértezett routerben egy négymagos 1,8 GHz-es chipset és 1 GB RAM található. Ez jól mutatja, hogy milyen számítási teljesítmény szükségeltetik ahhoz, hogy a lakásunkban lévő kütyükön semmilyen esetben se lassuljon be, vagy szakadjon meg a 4K, vagy akár 8K felbontású videóstream, vagy a többrésztvevős online játék.

László Ferenc

A modern routerek esetében megszokott módon a 2,4 GHz-es és az 5 GHz-es frekvenciák támogatottak, melyek esetében rendre mintegy 1,2, illetve 4,8 Gbit/s-os maximális adatátviteli sebesség érhető el. Vagyis összesen 6 Gbit/s. Viszonyítási alapnak egy remek ár/érték arányú, mintegy 30 ezer forintos wifi 5-ös Asus routert használtunk, melynek kombinált "végsebessége" 1,75 Gbit/s.

Az 1 Gbit/s-os internetkapcsolatra és lokális fájlmásolásra épülő teszt során a világon elsőként hivatalos wifi 6 minősítést szerzett Samsung Galaxy Note10+-t használtuk okostelefonként, melynek kijelzőjén a már jól ismert köríves wifi jelzés mellett az új routerre csatlakozást követően azonnal felbukkant egy kis 6-os szám. Itt jegyzendő meg, hogy a legújabb, 2019-es iPhone-ok is hasonló wifi támogatással bírnak, de az Apple általában nem foglalkozik a hivatalos wifi-minősítések beszerzésével.

László Ferenc

Egy alapból wifi 6-képes ultrabookot is csatasorba állítottunk. Az Acer Swift 5 egyrészt szuperkönnyű és nagyon kompakt, másrészt pedig villámgyors i7-es processzora és SSD-meghajtója révén is megfelel arra, hogy nagy adatátviteli sebességeket érjünk el vele.

A router üzembehelyezése gyerekjáték egyszerűségű, semmilyen informatikai végzettséget nem igényel. A legegyszerűbb, ha az okostelefonunkra telepített Tether alkalmazás segítségével hajtjuk végre az első lépéseket, a későbbiekben pedig ugyanezen applikációval oldhatók meg a menedzselési feladatok (jogosultság kezelés, szülői felügyelet stb.). A WPA-3 védelmet egyelőre még nem támogatja a készülék, de ez ügyben várhatóan hamarosan érkezik egy frissítés.

Ide a bitekkel!

Azonos helyiségben tartózkodva a régebbi routerhez képest az okostelefonnal 20, illetve 40 százalékos sebességnövekedést értünk el a 2,4, illetve 5 GHz-es frekvencián, a notebook esetében pedig rendre 70, illetve 10 százalékos gyorsulást tapasztaltunk.

László Ferenc

Amikor átmentünk a vastag betonfallal elválasztott szomszédos helyiségbe, akkor a mobil esetében a régebbi routerhez képest 65, illetve 50 százalékos gyorsulást mértünk az említett frekvenciákon. A notebookkal mindkét frekvencián 60 százalékos sebességnövekedést tapasztaltunk.

Az okostelefonon maximum 300 Mbit/s-os letöltési, illetve 260 Mbit/s-os feltöltési netsebességet mértünk a gyakorlatban, a komolyabb antennával bíró notebook esetében pedig 610, illetve 340 Mbit/s volt a rekord.

Remek dolog, hogy a sebesség a routertől távolodva sem csökkent jelentősen, illetve, hogy az adatátvitel mindvégig stabil maradt, akkor is, amikor egy időben több készülékkel tettük próbára a hardvert.

László Ferenc

Konklúzió

Cikkünk írásakor mintegy 110 ezer forint ellenében lehet megvásárolni a TP-Link Archer AX6000-at, ami nem kis összeg, de cserébe egy úttörőnek tekinthető csúcskészüléket kapunk. És ha egy keveset várunk, akkor hamarosan lecsaphatunk a 40-50 ezer forint körüli olcsóbb wifi 6-os routerekre, melyek kevesebb antennával és kisebb csúcsteljesítménnyel, de vélhetően hasonlóan korrekt produkcióval szolgálnak. (Arra azért még várni kell egy-két évet, hogy szokásos, tízezres kategóriában is megtalálhatók legyenek ilyen routerek.)

Az Archer AX6000-et elsősorban az olyan nagyobb méretű otthonokba ajánljuk, ahol egyszerre igen sok eszköz csatlakozik a vezeték nélküli hálózatra, és nem ritka közöttük az igen nagy sávszélességet igénylő példány. Ez a router maximálisan időtálló választásnak tűnik, akár 8K streaminggel és egyéb hasonló "kínzással" sem lehet két vállra fektetni.

A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.