Ma már nem feltétlenül kell sokat fizetnünk, ha nagykijelzős okostelefont szeretnénk vásárolni. Megnéztük mit tud a gyakorlatban a Galaxy S20+-nál jelentősen olcsóbb, de méret tekintetében nagyon hasonló Galaxy A51 és A71.
A Samsung idén márciusban három új csúcskategóriás okostelefont dobott piacra. A 108 megapixeles szuperzoomos kamera csak a 485 ezer forintos Galaxy S20 Ultrába került bele, de ezt leszámítva a 360 ezer forintos Galaxy S20+, illetve a 325 ezer forintos Galaxy S20 tudására sem igen lehet panaszunk.
Hatalmas összegek ezek egy mobiltelefonért, de ma már meg sem lepődünk azon, ha egy új flagship készülék 300-400 ezer forintba kerül. Szerencsére azok is találhatnak maguknak új Samsung mobilokat, akik nem tudnak, vagy egyszerűen nem akarnak ennyi pénzt kifizetni egy telefonért. Számukra készültek jelen tesztalanyaink, a nemrégiben piacra dobott Galaxy A51 és A71, melyek harmadáron kínálnak hasonlóan hatalmas képernyőt, mint a Galaxy S20+.
Megnéztük, hogy min spórol a dél-koreai gyártó, ha már a kijelzőméreten nem.
A Galaxy A51 előlapját egy 6,5 colos képátlójú érintőkijelző uralja, a Galaxy A71-en pedig egy még ennél is nagyobb, 6,7 colos panel található. Utóbbi képernyője pontosan akkora, mint az S20+ kijelzője. A mai trendeknek megfelelően mindhárom új Samsungon vékonyak a kávák, de persze S20+-on a legvékonyabbak, így ez utóbbi telefon készülékháza méret tekintetében körülbelül félúton helyezkedik el a két olcsó testvérmodell között.
Remek dolog, hogy a drágább Samsungokhoz hasonlóan az A51 és az A71 is végtelen kontrasztarányú OLED kijelzőt kapott. Spórolni viszont valahol mindenképpen kellett, esetünkben konkrétan a felbontáson, a fényerőn és a védelmen. Az S20+-nál alacsonyabb felbontásnak a gyakorlatban kevés hátrányát érezni, a képminőség egészen kiváló, ellenben a fényerő láthatóan alacsonyabb (főleg az A71 esetében), a karcok ellen pedig hatodik generációs helyett csupán harmadik generációs Gorilla Glass véd.
Min lehet még spórolni? Például az alapkonstrukción, mely a drágább modellekkel ellentétben nem fém-, hanem műanyagvázas. Szerencsére a minőségérzeten ez nem sokat ront, sőt, laikusként talán fel sem lehet fedezni, hogy a gyártó olcsóbb alapanyagot alkalmaz.
A költséghatékonyság jegyében a sztereó hangzást kihagyták a multimédiás repertoárból, és a hangminőség is kicsit gyengébbnek tűnik. A két olcsó Samsung közös vonása azonban a felsőbb kategóriákból már száműzött jó öreg jack dugalj, valamint a sztereó FM rádió, melyek egyes konzervatívabb vásárlóknál sokat nyomhatnak a latban.
Nem meglepő módon az S20-asokban debütált csúcskategóriás új Exynos chipsetről az A51 és az A71 vásárlóinak le kell mondaniuk. A kisebb Samsung sebessége a hétköznapi használat során néha-néha megdöccen, de alapvetően nem érződik lassúnak az A51, még akkor sem, ha a tesztprogramok alapján az S20-asok teljesítményének csupán felét, negyedét hozza. A RAM 4 GB-os, vagyis fele a csúcskészülékekben lévő 8 GB-nak.
Az A71-be már gyorsabb chipkészlet került, mely körülbelül másfélszer gyorsabb az A51 "agyánál", ráadásul ez esetben a RAM is 6 GB-os. A nagyobb középkategóriás Samsung kicsit gyorsabbnak is érződik a hétköznapi gyakorlat során, és abban biztosak lehetünk, hogy jelentősen időtállóbb, mint kisebb testvére. Piros pont jár azért, mert a beépített tárhely mindkét mobilban 128 GB-os, ráadásul microSD-vel egyszerűen bővíthető.
A flashmemóriában tárolt tartalmakhoz az olcsóbb Samsungokon lassabban lehet hozzáférni, vagyis például jelentősen több ideig tart számítógépre menteni 20 GB fényképet és videót. Ez elsősorban annak következménye, hogy az USB-C aljzat nem 3.0-ás, hanem csak 2.0-ás USB-szabványú, illetve a belsőmemória sem 3.0-ás, hanem csak 2.0-as UFS-szabványú.
Az A51-ben lévő kereken 4000 mAh-s akkumulátor tipikusan 1-1,5 napos használati időt tesz lehetővé, ami nagyságrendileg megegyezik a 4500-as aksis, de nagyobb fogyasztású S20+ üzemidejével. E tekintetben az A71 a bajnok, melynek ugyancsak 4500-as telepével néhány órával elodázható a töltővel történő randevú.
Remek dolog, hogy az A71-hez ugyanolyan 25 W-os gyorstöltő jár, mint az S20+-hoz, így egy teljes töltés kevesebb, mint 1 óra alatt letudható. Az A51 töltője csak 15 W-os, így a kisebb akkumulátor ellenére is tovább, körülbelül 1,5 óráig tart egy teljes töltés. Vezeték nélküli töltésre csak a drágább S20+ képes, mint ahogy por- és vízállóságot is csak ezen modelljére garantál a gyártó.
Az A51 frontkamerája sokkal kisebb lyukkal rondít bele a gyönyörű OLED kijelzőbe, mint az A71 elülső modulja, de mindkét fényleső 32 megapixeles natív felbontású. Ez a gyakorlatban 12 megapixeles pixelösszevonásos képeket eredményez, egész jó minőség mellett, de autofókusz nélkül. Többek közt utóbbi megléte miatt is jobb végeredményre képes az S20+, még akkor is, ha csak 10 megapixeles a frontkamerája, arról nem is beszélve, hogy a drága Samsung Full HD mellett akár 4K szelfivideókat is képes rögzíteni.
Hátsó főkamera fronton a Samsung alaposan belebonyolódott a megapixel-háborúba, hiszen az A51-be egy 48 megapixeles, az A71-be pedig egy 64 megapixeles képérzékelő került. A natív felbontás használatának nem sok értelme van, jobban járunk, ha a pixelösszevonásos 12-16 megapixeles üzemmódokat választjuk.
A képminőség jónak mondható, de ezúttal sem érhet fel az S20+ szintjére, pedig utóbbiban csak egy különösebb hókusz-pókusz nélküli egyszerű 12 megapixeles kamera található. A különbség fényes nappal kevésbé, rossz fényviszonyok mellett viszont nagyon is látható, ilyenkor sokat segít a drágább Samsungban lévő optikai képstabilizátor és a Dual Pixel autofókusz.
Pozitívum, hogy ma már az olcsóbb Samsungokkal is készíthető 4K videó, még ha nem is 60, hanem csak 30 fps sebesség mellett. Ugyancsak jó hír, hogy az A51-ben és A71-ben is van egy-egy remek 12 megapixeles ultranagy-látószögű kamera, az 5 megapixeles makró és mélységérzékelő moduloknál viszont nagyobb hasznát vennénk egy 2-3x-os optikai zoomnak.
Mindkét olcsó Samsungon a legújabb 10-es Android operációs rendszer teljesít szolgálatot, melyre a gyártó majdnem legfrissebb, 2.0-ás felhasználói felülete lett ráhúzva (S20: 2.1). Újdonság, hogy már ezeken a telefonokon is elérhető a korábban a drágább Samsungok kiváltságának számító Edge képernyő.
Ennek lényege, hogy a kijelző oldaláról egy egyszerű ujjmozdulattal bármikor behúzhatók a kedvenc alkalmazásaink- és a legtöbbet hívott ismerősök gyorsgombjai. Az Edge eredetileg az oldalt lefelé görbített kijelzőjű telefonokra lett kitalálva, de persze minden további nélkül használható a teljesen sík kijelzős A51-en és A71-en is.
Az OLED kijelzők esetében komoly fogyasztáscsökkenéssel kecsegtető sötét üzemmód, az AOD készenléti kijelző, illetve a dupla koppintásos ébresztés egyaránt elérhető az olcsóbb Samsungokon. Csakúgy, mint a Bluetooth 5.0, ellenben wifi 6 támogatást csak a gyártó drágább készülékeitől kapunk.
Ha tisztában vagyunk azzal, hogy az elérhető árú A-sorozat új modelljei konkrétan mennyivel tudnak kevesebbet a csúcskategóriás S-széria készülékeinél, akkor egészen jó vételt jelenthetnek. Főleg annak ismeretében, hogy cikkünk írásakor az A51 mintegy 110 ezer forintos, az A71 pedig körülbelül 135 ezer forintos áron kapható, szemben a hasonló méretű S20+ 360 ezer forintos listaárával.
Egyértelmű, hogy az A51 és A71 az árazástól eltérően tudásban nem harmadannyit nyújt, mint az S20+. Azonban még ezzel együtt sincs könnyű helyzetben a két olcsóbb Samsung, mert a középkategóriában nagyon erős mostanság a felhozatal.
Az erős chipsetes, 6 GB RAM-os Honor 20 mintegy 100 ezer forintba kerül, a 8 GB RAM-os és 3x-os optikai zoomos Honor 20 Proért pedig körülbelül 130 ezer forintot kérnek el – közös vonásuk a 6,26 colos LCD. A 120 ezer forintos Xiaomi Mi 9T elsősorban 6 GB RAM-járól és 2x-es optikai zoomjáról ismerszik meg, 140 ezer forint ellenében pedig már a gyorsabb chipsetes Xiaomi Mi 9T Pro is berakható a kosárba – mindkét telefonban 6,39 colos OLED panel található.
A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
