Egy álláshirdetés leplezi le az Apple azon terveit, hogy komolyabban kíván foglalkozni az akár az ARM architektúrát kiváltó nyílt szabványú alternatívával.
Nyílt forráskódú alternatívát keres az Apple az ARM architektúra helyett, amelyet már hosszú évek óta, sőt egyre gyakrabban használ termékeiben. Mindez egy álláshirdetésből derül ki, amelyre a Tom’s Hardware figyelt fel.
Olyan tapasztalt programozókat keres az Apple, akik otthon vannak a RISC-V-ben, a nyílt szabványú utasításkészlet-architektúrában. Egy ilyen megoldás egyébként lehetővé teszi az eszközgyártók számára, hogy licencdíjak nélkül készíthessenek saját chipeket. A titoktartásáról jól ismert nagyvállalat persze nem árulja el, mi tervez a RISC-V-vel, de a munkaköri leírás jelzi, hogy a programozónak gépi tanulással, számítógépes látással és természetes nyelvfeldolgozással kell foglalkoznia. Még az is kiderül, hogy az Apple már dolgozik a RISC-V-vel.
Az Apple jelenleg számos termékében használja az ARM architektúráját (legutóbb például az Intel processzorokat váltotta ki Mac sorozatában), és fizet is rendesen az utasításkészlet használatáért.
Egy álláshirdetésből persze még nem feltétlenül szabad messzemenő következtetéseket levonni, mindenesetre a Tom’s Hardware úgy okoskodik, hogy ha az Apple valóban használná a nyílt szabványú utasításkészletet akárcsak néhány mag esetében is, azzal évente több millió dolláros jogdíjfizetést takaríthatna meg, hasonlóan ahhoz, mint amikor a Western Digital évekkel ezelőtt bevezette a RISC-V magokat alacsony fogyasztású megoldásainál.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el vagy távoznak.
15–9-re nyertek a mieink.
Már így is Magyarországé az elmúlt 10 év legdurvább drágulása az EU-ban.
