A koronavírus-járvány során világszerte rengetegen fertőződtek meg, sokan pedig a betegség elmúltával sem lettek teljesen jól. Ők az úgynevezett long (hosszú) Covid szindrómában szenvednek. A páciens ilyenkor már nem fertőz, ám a szervezete még mindig nem heverte ki a megpróbáltatásokat – így pedig nem is tud százszázalékosan teljesíteni.

A hosszú Covidnak számos tünete lehet a fáradtságtól egészen a légszomjig. Utóbbi természetesen sokkal kellemetlenebb. Hogy pontosan miként alakul ki, arra eddig is volt néhány elmélet, ma már azonban kézzel fogható eredmények is vannak. Oxfordi, sheffieldi, cardiffi és manchesteri szakértők például úgy vélik, hogy a légszomj

a tüdőn keletkezett mikrokárosodások következménye is lehet.

A témához kapcsolódó tanulmányt, amely az első megállapításokat taglalja, csak nemrég publikálták. Ebből kiderül, hogy a vizsgálatba összesen 36 pácienst vontak be, a csoport pedig igen változatos résztvevőkből állt a BBC szerint:

• 11-en átestek a fertőzésen, és bár kórházba nem kerültek, a betegség lefolyása után valamennyijüket légszomj gyötörte;
• a csoportban 12 olyan alany is volt, akiknél nem alakult ki hosszú Covid, ám a betegség során kórházi ellátásra volt szükségük;
• a maradék 13 fő jelentette a kontrollt, ők mind egészséges emberek voltak.

A kutatók a Sheffieldi Egyetem úttörő módszerét használták, ami abból állt, hogy a pácienseknek egy veszélytelen anyagot, xenongázt kellett belélegezniük. A színtelen, szagtalan vegyület az oxigénhez nagyon hasonlóan viselkedik, ám vele ellentétben ez vizuálisan nyomon követhető az MRI-típusú berendezésekkel. Azért azokkal, mert a CT- és röntgen-vizsgálatok erre nem alkalmasak, azok ugyanis csak a tüdő szerkezetét mutatják.

A szakértők azt találták, hogy a hosszú Covidban szenvedőknél (akiknél tehát a légszomj tünete továbbra is fennállt), a gáz nem jut olyan hatékonyan a tüdőből a véráramba. Úgy vélik, hogy ez a szerven keletkezett mikrokárosodásokra vezethető vissza, míg utóbbiak a fertőzésre, illetve az utána következő betegségre. A kutatók a long Coviddal nem diagnosztizált, de kórházba került pácienseknél is hasonló rendellenességeket tapasztaltak.

A szakértők szerint a fenti eredmények választ adhatnak arra, miért olyan gyakori jelenség a légszomj a hosszú Coviddal küzdőknél. Biztosat azonban csak akkor lehet majd mondani, ha több adat áll rendelkezésükre. Ezért is szeretnének egy nagyobb mintájú kutatást végezni, melybe a The Guardian szerint legalább 400 pácienst kívánnak bevonni. Arra ugyanakkor már most felhívták a figyelmet, hogy eredményeik nem csökkentik a rehabilitációs programok jelentőségét. Ezek ugyanis továbbra is nagy segítséget jelenthetnek a betegeknek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.