Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A CNN. értesülései szerint a Pentagon elképzeléseit még jóvá kell hagynia Lloyd Austin védelmi miniszternek is, mielőtt Joe Biden asztalára kerülnének. A csatornának nyilatkozó tisztviselők arra számítanak, hogy ez a jóváhagyás megtörténik.
Kijev azt kérte Washingtontól, hogy küldjön a fejlett, nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerből, amely rendkívül hatékony a ballisztikus rakéták és a robotrepülőgépek elfogásában, ami azért is jönne jól az ukránoknak, mivel az országot orosz rakéta- és dróntámadások sorozata sújtja, ezekkel pedig országszerte kulcsfontosságú infrastrukturális elemeket semmisítenek meg. A Patriot lenne a leghatékonyabb nagy hatótávolságú védelmi fegyverrendszer, amivel Ukrajna csak rendelkezhet, és az amerikai tisztviselők szerint ez segítene a kelet-európai NATO-országok légterének biztosításában is.
Oroszország egy másik háborút is indított, és abban szintén nem áll nyerésre
Az orosz-ukrán kiberháború nem február 24-én kezdődött, és nemcsak Ukrajna területén zajlik, de a szereplői ugyanazok, mint a hagyományos fegyverekkel vívott konfliktusnak: hadseregek és titkosszolgálatok, ezek külföldi támogatói, lelkes amatőrök és nagyvállalatok. És persze mi mindannyian, mert a kiberháború nemcsak hírszerzés és zsaroló vírusok, hanem legalább annyira dezinformáció és befolyásolás.
Nem világos, hogy hány rendszert küldenek, de egy tipikus Patriot-ütegben megtalálni egy radarkészüléket, amely felismeri és követi a célpontokat, számítógépeket, áramfejlesztő berendezéseket, egy bevetésirányító állomást és legfeljebb nyolc indítóállást, amelyek mindegyike négy rakétát tartalmaz.
Amint a terveket jóváhagyják, a Patriotokat várhatóan a következő napokban gyorsan le is szállítják, az ukránokat pedig a németországi Grafenwoehrben, az amerikai hadsereg egyik bázisán fogják kiképezni a használatukra – közölték a tisztviselők.
Az ukránok már hónapok óta kérik a rendszert, de a szállítás és a működtetés logisztikai kihívásai óriásiak. Ezen akadályok ellenére „a terepen zajló események valósága” vezette a kormányzatot a döntés meghozatalára – mondta a CNN-nek a kormányzat magas rangú tisztviselője, aki ezzel a folyamatos intenzív orosz rakétatámadásokra utalt.
A kisebb légvédelmi rendszerekkel ellentétben a Patriot rakétaütegek sokkal nagyobb személyzetet, több tucat embert igényelnek, akik kiképzése általában több hónapot vesz igénybe. Ezt a folyamatot az Egyesült Államok most az orosz légitámadások szinte napi szintű nyomása alatt lesz kénytelen elvégezni.
A rendszert széles körben az egyik legjobb nagy hatótávolságú légvédelmi fegyverként tartják számon, ami különösen hatékony a ballisztikus rakéták és a robotrepülőgépek, valamint egyes repülőgéptípusok ellen is. A hatótávolság itt azt jelenti, hogy a Patriot képes végezni a beérkező fenyegetéssel még jóval azelőtt, hogy az egyáltalán csak megközelítené a célpontját.
Korábban az Egyesült Államok Patriot-elemeket küldött NATO-szövetségeseknek, például Lengyelországnak, illetve Szlovákiának, hogy megerősítse védelmüket, és más fegyverrendszereket küldött Ukrajnába, hogy segítsen az orosz invázióval szemben. Összesen több mint egy tucat amerikai szövetséges, köztük Németország, Japán és Izrael is vásárolt a rendszerből.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat ide kattintva olvashatja.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
