A kanadai Nyugati Egyetem kutatóinak sikerült létrehozniuk a világ legkisebb és legszorosabb molekuláris csomóját. Az anyag önmagától csomóvá áll össze, képlete pedig az alábbi:

[Au₆{1,2-C₆H₄(OCH₂CC)₂}₃{Ph₂P(CH₂)₄PPh₂}₃].

De a barátai csak úgy szólítják: Au₆.

Az, hogy egy molekula hogyan hat egy másikra, nemcsak attól függ, hogy milyen atomokból áll, hanem attól is, hogy milyen alakja van. Az összetett molekulák nagyon sokféle módon hajtogathatók, ezek közül pedig néha csak az egyik biztosítja a kívánt hatást. Az ilyen alakok pontos meghatározása a tudomány egyik legnehezebb feladata, a számítógépek pedig csak most kezdenek el jobban teljesíteni az embernél ezen a téren – írja az IFLScience.

WLADIMIR BULGAR / SCIENCE PHOTO LI / WBU / Science Photo Library via AFP

A molekulákból csomót készíteni nem egyszerű feladat, mert nem lehet csak úgy megfogni a két végét, mint egy kötélnek.

Ha sikerül megértenünk a csomózás mikéntjét, azzal közelebb kerülhetünk a DNS, az RNS és sok más emberi fehérje viselkedésének megértéséhez is, amelyek képesek maguktól csomósodni.

A Nature Communcations című tudományos lapban megjelent publikáció szerint Au₆ a legegyszerűbb, nem triviális csomók közé tartozik, ahol az atomok háromszor keresztezik egymást. Ezt trefoilnak hívják.

Mivel a molekuláris csomók szorosságát nem lehet megmérni, azt egy képlettel számolják ki. Ezek szerint a csomóban lévő atomok számát el kell osztani a keresztezések számával, így minél kevesebb atomból áll egy csomó, annál szorosabbnak tekinthető.

Megcsinálták a világ legsimább felületét, végre páramentes lehet az ablak, és jönnek az öntisztító dolgok

Finn vegyészeknek sikerült egy olyan bevonatot készíteniük, amely minden eddiginél csúszósabbá teszi azokat a felületeket, melyeknél ez kifejezetten hasznos.

A mostani csomó 54 atomból áll, ami komoly eredmény, mivel a fémcsomók esetében eddig a legalacsonyabb atomszám 69 volt, míg a szerves csomók esetében 76. Az Au₆ szorossága 18, ami meghaladja a korábban nagyobb és több keresztezésből álló molekulalánc 24-es szorosságát. Az elméleti modellek egyébként azt sugallják, hogy egy csomó létrehozásához minimum 50 atomra van szükség.

A szép az egészben az, hogy a kutak szerint egy véletlen folytán sikerült a csomót előállítani, eredetileg ugyanis két folyadék összekeverésével összekapcsolódott, de nem csomósodott molekulaláncokat akartak vizsgálni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.