Rendkívüli fekete lyukat fedeztek fel nemrég az izraeli Ben-Gurion Egyetem tudósai. A képződmény egy szupermasszív fekete lyuk, a „fénye” pedig abból az időből érkezik hozzánk, amikor a világegyetem nagyjából 764 millió éves volt. Ennek ellenére az objektum egészen hatalmas, a Nap tömegének mintegy 40 milliószorosát nyomja – írja az IFLScience a Nature-ben közölt tanulmány alapján.

A kutatók a gravitációs lencsehatásnak köszönhetően láthatták meg az objektumot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy, a Föld és a szupermasszív fekete lyuk között lévő objektum olyan mértékben torzította a téridőt, hogy felnagyítva mutatja, ami „mögötte” van. Mivel az érintett szupermasszív fekete lyuk akkréciós korongja rengeteg port és egyéb anyagot tartalmaz, az anyag izzó fénye a Földhöz is eljut. A csapat a James Webb űrteleszkóp segítségével tudta tanulmányozni a fény hullámhosszát.

Lukas Furtak, az egyetem egyik tudósának magyarázata szerint minél távolabb van a Földtől egy ilyen szupermasszív fekete lyuk, az akkréciós korong fénye annál vörösebb lesz a vöröseltolódás miatt. Ha közeledne az objektum, akkor a fénye egyre kékebbnek tűnne.

Az objektum a fekete lyukak kvazár típusába sorolható.

És a vártnál jóval nagyobb a tömege: egy tipikus szupermasszív fekete lyuk a galaxis csillagtömegének körülbelül 0,1 százaléka, ez azonban a mérések alapján tízszer nehezebb ennél.

A kutatók szerint az ősi fekete lyukak közül több is hasonló tulajdonságokat mutat, ami miatt nem teljesen érthető, hogy milyen kölcsönhatásban vannak a saját galaxisukkal. Az ősrobbanás után egyébként a galaxisok és a fekete lyukak növekedése egészen másként alakult, mint néhány százmillió évvel később. A tudósok azt remélik, a James Webb űrteleszkóp megfigyelései segítenek majd jobban megismerni az univerzum ezen időszakát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.