Azt kapja, amit a főnöke jónak gondol
A cégvezetők jelentős többsége ad valamilyen jutalmat év végén a dolgozóinak. Ám azt, hogy mit is kapnak a kollégák, alapvetően az dönti el, a főnök mit tart jónak, illetve milyen adminisztrációs teherrel jár az ajándék. Hogy a dolgozó mit szeretne, vagy mi motiválná, az nem igazán fontos.
A munkavállalók év végi jutalmazása mára beépült a magyar vállalatok gyakorlatába, de a jutalmazások tudatos rendszerbe, stratégiába foglalása még fejletlen – derül ki a Sodexo kutatásából. Persze a munkavállalók is várják, sőt elvárják az év végi pluszt, legyen az jutalom vagy tizenharmadik havi juttatás. A megkérdezett vállalatvezetők egyértelmű többsége, 84,5 százaléka tartja fontosnak, hogy eseti jutalmakkal, prémiumokkal, ajándékokkal is motiválja a dolgozókat, a cégek 52 százalékának komplex jutalmazási stratégiája is van, de 48 százalékuk még mindig csak ad hoc jelleggel, alkalmanként jutalmaz. Azok a cégek, amelyek nem adnak eseti juttatásokat, leginkább a hiányzó anyagi fedezetre hivatkoznak, illetve azt gondolják, hogy az állandó juttatások fejlesztése jobban növeli a munkatársak elkötelezettségét, ezért az fontosabb.
Az év végi időszakot kiemelten kezelik a cégek: a megkérdezettek háromnegyede különösen fontosnak tartja, hogy a kollégák munkáját megköszönje az ünnepek közeledtével. És ez nem csak ígéret, mert a cégek 77 százaléka jutalmazza év végén a dolgozókat. A karácsonyi pulykapénz mellett a leggyakoribb jutalmazási alkalom az üzleti-pénzügyi évhez kötött céges teljesítménybónusz – igaz ez már csak a cégek 32 százalékánál működik, míg 18,5 százalékuk olyan napokat választ az ünneplésre, mint például a gyermek születése, vagy a nőnap.
A döntéshozók 45 százaléka nem differenciál, vagyis egységesen ad eseti jutalmakat, prémiumokat, ajándékokat a munkatársaknak – ebből 40 százalék azért, mert meglátása szerint így tud egyenlő esélyeket teremteni, míg 5 százalék szimplán csak ezt a megoldást tartja a legegyszerűbbnek. A válaszadók 46,9 százaléka azonban differenciál, és az egyénre, illetve csoportra szabott jutalmazásban látja a hatékonyabb motiváció kulcsát.
Abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy miért érdemes eseti jutalmakat, prémiumokat osztani a kollégáknak: mert növeli a munkatársi elkötelezettséget, illetve a munkatársak megtartásának fontos eszköze. Csak a vállalatvezetők 5,2 százaléka érzi úgy, hogy a jutalmazás erősíti a munkáltatói márkát, és csupán 2,5 százalék tapasztalta, hogy ez növelheti a munkaerő megszerzésének esélyét. Viszont úgy tűnik erre a kérdésre a cégvezetők döntő többsége csak érzések és sejtések alapján válaszolt, ugyanis a cégek közel háromnegyede semmilyen módon nem méri, hogy van-e hatása a dolgozók jutalmazásának. Ahol mégis, ott a fenti érvek látszanak igazolódni, vagyis a jutalmazásnak köszönhetően csökken a fluktuáció, növekszik a munkatársi elkötelezettség.
A jutalom fajtájának kiválasztását elsősorban a vezetők saját döntése és az adminisztráció – és nyilván az adóterhek – mértéke határozza meg és nem a munkavállalók motivációja vagy véleménye.
Csak minden ötödik munkavállaló kap 13. havi fizetést |
A munkavállalók 10 százaléka kap idén 13. havi fizetést és – kissé ellentmondva a fenti felmérésnek -18 százaléka valamilyen bónuszt vagy pénzbeli juttatást – tudta meg a Világgazdaság, a Fizetesek.hu szakmai portál üzemeltetőjétől. A pluszhavi fizetés átlagosan bruttó 275 ezer forint, a pénzbeli juttatások és bónuszok összege pedig átlagosan 345 ezer forint. A számok azt mutatják, hogy minél több az alkalmazott, annál nagyobb a pluszpénz is – és főleg a kisvállalkozások azok, ahol teljesen elmarad a pulykapénz. A legnagyobb jutalomra a külföldi magántulajdonú cégeknél lehet számítani, ahol átlag 298 ezer forintot fizetnek ki bónuszként, a belföldi magántulajdonú cégeknél ez az összeg 218 ezer az állami tulajdonú vállalatoknál 215 ezer forint. |
És önöknél van év végi jutalom?
