szerző:
Tokfalvi Elek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy hibátlan úriember, Semjén Zsolt doktorija óta tudjuk, milyen őszinte kíváncsisággal fordulnak kereszténydemokrata politikusaink más világvallások hittételei és gyakorlata felé. Erről tegnap is meggyőződhettünk, amikor a KDNP nevében Lukács Tamás, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnöke közleményben rótta meg Farkasházy Tivadart.

Az Országos Sajtószolgálatnál megjelent közlemény önmagában nagyjából érthetetlen. Csak az derül ki belőle, hogy Farkasházy megbántott ismeretlen számú hívőt, és két lábbal tiporta a vallásszabadságot. A hvg.hu-nak eligazítást kellett mellékelnie, miszerint: „Farkasházy Tivadar a napokban azt mondta, szentté avatná Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt, mert egy órán belül ötször jelent meg neki az ATV képernyőjén, majdnem annyiszor, mint a fátimai Madonna”. (A közismert humorista beszámolója látomásáról a blikk.hu-n olvasható. Egész pontosan azt mondta, hogy egy csodát máris tudna igazolni Hoffmann Rózsa szentté avatásához.)

Megállapíthatjuk, hogy Lukács Tamás humorérzéke Farkasházy Tivadaréval vetekszik, akármit jelentsen ez, de alapjában véve igaza van: mélységes sértés Hoffmann Rózsát Szűz Máriához vagy egyáltalán, bármely keresztény szenthez hasonlítani, ők kérnék ki maguknak először. Sőt, Hoffmann Rózsa bármilyen, vélt vagy valós megjelenése a nemzet képernyőin: inzultus a még élő, szentté nem avatott magyar pedagógusokra és diákokra nézve, de gondolom, bölcs kormányunk már dolgozik e visszásság helyretételén. Így vagy úgy.

Érdekesebb az emberi jogok betartását is figyelemmel követő politikusnak a következő megjegyzése: „nem hiszem, hogy volna olyan bátor, hogy más világvallásokkal szemben ugyanezt megtenné”.

Namost az a könyv, amit Semjén Zsolt több mint tisztelettel idéz doktorijában – Helmuth von Glasenapp magyarul 1975-ben megjelent műve – öt világvallást ismertet. Ezek közül a kínai univerzizmus tudtommal nincs jelen tömegesen Magyarországon. A hinduk, jelesül a krisnások és a buddhisták nagyon békés népek. Az utóbbiak például, ha valaki csúnyát mond Buddháról, póriasan szólva, szerencsétlen hülyének nézik az illetőt, akivel nem kell foglalkozni. Föl nem merül bennük, hogy itten tiporva van a vallásszabadságuk. Marad a kereszténység és az iszlám.

„Más világvallások” címén tehát az emberjogász Lukács csak az iszlámra gondolhatott, és valóban, a muszlimok nem hagynák magukat csak úgy sértegetni, mint azt véres zavargásokkal, gyilkosságokkal, gyújtogatásokkal, robbantásokkal bizonyítják időről időre, például a Sátáni versek vagy a Mohamed-karikatúrák kapcsán. Farkasházy Tivadar nyilván ezért nem az iszlám korai történetéből vett hasonlatokkal ironizál az államtitkár asszonyon. Fél az al-Káidától, nem beszélve Khameneitől.

A magyar kereszténydemokraták és az iráni, szudáni, pakisztáni hívők között azonban a vérmérsékletbeli különbség ellenére számos közös vonás van. Például az utóbbiak úgy tomboltak a Sátáni versek tartalma miatt, hogy egy sort sem olvastak belőle, ugyanígy a KDNP is biztos a katolikus hívők tömegeinek felháborodásában, feltételezvén, hogy olvassák a Blikket és azon belül is Farkasházy nyilatkozatait, ami egyáltalán nem biztos.

Hasonló az is, hogy sem a KDNP, sem az iráni Őrzők Tanácsa nem tart alkalmasnak bizonyos embereket a bocsánatkérésre. A KDNP Farkasházyt azért nem, mert „nem úriember” (meglehet, de ajánlom Lukács Tamásnak, hogy ha ez szempont, végezzenek úriemberszűrést a parlamentben is). Khomeiniék Salman Rushdie-t meg azért nem, mert egy elfajzott istentagadó.

A magyar helyesírástól kissé távol álló közlemény egyébként így végződik: „Felhívom szíves figyelmét, hogy ez a magatartás távol áll a liberális gondolkodástól. (is!)”. Ez meg azért érdekes, mert kormánypárti szóhasználatban a liberalizmus eddig az istentelenség és a morális züllés szinonimája volt. Ezek szerint megbocsáttatott neki, és beemelendő a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. A kivitelezés egyszerű lesz: kerüljön vissza a Büntető törvénykönyvbe a vallásgyalázás tényállása, mint a régi szép liberális időkben volt, 1878-tól 1961-ig; továbbá az Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságot ruházzák fel bírói hatalommal. A fatva a tervszerű jogalkotási politika jegyében a 2014-es választások után jöhet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!