- Ha megszűnne a központi tervezés, mi garantálná, hogy a cipészek télen hócipőt és nem szandált fognak készíteni? – fogalmazta meg az ellenvetését az Országos Tervhivatal egyik vezetője állítólag, amikor a 60-as években, az új gazdasági mechanizmus előkészítése során a reformer szárny előállt azzal a javaslattal, hogy a vállalatok rendelkezzenek nagyobb gazdálkodási önállósággal.

A kérdés teljesen jogos, vajon honnan tudja a suszter, hogy pontosan mennyi és milyen típusú cipőre van szükség, ha nem foglalják jogszabályba. Miért ne fordulhatna elő, hogy a hóesés ellenére mindegyikük szandált kezd gyártani? A szocialista állam az ilyesmit nem bízhatja a véletlenre, ezért elengedhetetlen, hogy részletesen szabályozza a termelést.

Snitt.

December elsejétől január végéig kell nyilatkoznia annak, aki már februárban szeretne havonta kétszer díjmentesen készpénzt felvenni, összesen 150 ezer forint értékben. Az Országos Tervhivatal szerepét betöltő kormány ma sem bízza a dolgot a véletlenre. Ami nagyon jó, hiszen mi történne, ha a bankok kínálatán és a betétesek keresletén múlna a díjszabás alakulása. Itt az előírt, kétszeri díjmentes alkalom, hatalmas kormányzati eredmény.

Más kérdés, hogy amíg az állam nem pofázott bele az életünknek ebbe a részébe is, addig nem kettő, hanem az összes készpénzfelvétel díjmentes volt. Nyilatkozat, igénylőlap, formanyomtatvány, kérvény és a bank felkeresése nélkül. Még sorban állni se kellett. Ezenfelül díjmentes volt az összes utalás, a kártyás fizetésről nem is beszélve. Pontosabban ilyen csomagokat is kínáltak a banki suszterek, amikor a piac láthatatlan, és nem az állam látható keze irányított mindent. Ma már nincsenek ilyen csomagok.

Van viszont igénylés, határidő, korábban ismeretlen bürokrácia – mintha csak az önkormányzathoz folyamodnánk lakhatási támogatásért. Tulajdonképpen ez a történet szépen összefoglalja, amit a magyar állam működéséről tudni kell. Volt egy egészen jól működő terület, megjelent a kormány, azóta többet fizetünk, rosszabb szolgáltatásért, miközben az egész rendszer hatékonysága romlik, viszont propagandát lehet csinálni belőle. Már készülnek a levelek, amelyekben tájékoztatják a dolgozó népet az újabb sikerekről: kevesebbet, drágábban, hurrá, a kormány ezt is megoldotta.

Snitt.

A jelenség természetesen nem korlátozódik a banki tarifákra. Nincs két magyar állam. A nagy többség úgy csinál, mintha lenne, ami persze érthető, hiszen ki szeret remény nélkül élni. A valóság azonban az, hogy ugyanaz a magyar állam bénul le a hóeséstől, épít lakhatatlan lakóparkot Ócsán, késik az tankönyvekkel még októberben is, mint amelyik műt téged a kórházakban és tanítja a gyerekeid az iskolában. Tiszta szerencse, hogy csak olyan párt indul a választásokon, amelyik még több állami beavatkozást akar, és egy olyan sem, amelyik kevesebbet.