A vita egyik érve, hogy Nyers Rezsőnek igenis jár a nyugdíjpótlék, hiszen mégiscsak ő volt az új gazdasági mechanizmus atyja, tehát nem említhető egy lapont a bigott komcsikkal. Az ezzel ellentétes érv, mint Seres László cikkében, hogy azért Nyersből ne csináljunk már hőst, hiszen lényegében jóváhagyta Nagy Imréék kivégzését, úgyhogy először talán a lelkiismeretével kellene elszámolnia.

A 2010 előtt volt alkomtányos jogállamban ezek mellett illett felvetni egy harmadik szempontot: alkotmányos-e egy olyan törvény, amely szerint a huszonkét éve folyósított nyugdíjpótlékot a miniszter megszüntetheti azon az alapon, mert egy szakértői bizottság szerint a jogosult az ötven évvel korábbi történelmi szerepe miatt arra érdemtelen.

A kérdéssel érintőlegesen már foglalkozott az Alkotmánybíróság a 62/1993-as határozatában, amikor a pártállami kiemelt nyugdíjak megszüntetéséről szóló 1991-es törvény alkotmányosságát vizsgálta. Ekkor még a jogkérdés az volt, hogy a nem jogállami, hanem pártállami berendezkedés alatt megállapított nyugdíjkiegészítések összeegyeztethetők-e a jogállammal. Az alkotmánybírósági válasz akkor az volt, hogy nem összeegyeztethetők, ezért az azokat megszüntető törvény nem alkotmányellenes (a jogtalanságon alapuló szerzett jogok nem részesülnek alkotmányos védelemben).

Jelenleg azonban más a helyzet: az 1991-es törvény módosítása immár egyedi felülvizsgálatot ír elő a nyugdíjpótlékokra, és megengedi megvonásukat, ha a jogosult az 1945 utáni történelemben elfoglalt helye alapján a miniszter egyedi értékelése alapján érdemtelen rá. (Igaz, a miniszter mellett szakértői testület is működik, ennek véleménye azonban a minisztert nem köti.) A törvény tehát olyan tényeket tesz a mérlegelés szempontjává, amelyekről akkor is tudtunk, amikor a jelenlegi nyugellátás megállapítása történt, akkor azonban e tényeket a jog nem tette értékelése tárgyává abból a szempontból, hogy kinek mennyi nyugdíj jár. A módosítás tehát lényegében visszamenőlegesen újraértékeli és szankcionálja a történelem tényeit és ezek alapján szüntet meg immár a jogállamban szerzett jogokat, teszi ezt ráadásul egy olyan fogalom, az érdemtelenség használatával, amelynek nincs előre kiszámítható tartalma.

Ez bizony így súlyosan sértené a jogállamiságot a hajdanvolt demokratikus jogállamban. Nem csak az a kérdés ezért, hogy Nyers Rezsőt hogyan ítéljük meg, hanem az (és én ezt fontosabbnak tartom), hogy az állam milyen jogainktól foszthat meg azon az alapon, hogy hirtelen úgy dönt: nem tetszik neki, ahogy korábban viselkedtünk. Ez ma Nyers Rezsővel azon az alapon történik meg, hogy mit tett a kommunizmus évtizedei alatt, holnap bárkivel, bármilyen alapon.