Nyugodtan érezhetjük sommásnak azt a sok negatív kritikát, amit a legújabb magyar film a liberális sajtóban kapott. A filmművészet feladata, hogy szembesítsen a valóság rejtett mélységeivel. A Coming out pontosan ezt teszi, meglepő tisztánlátással mutatja be saját magán a magyarországi társadalomtörténet egyik jellegzetességét: bármi jót találnak ki nyugaton, az itt a visszájára fordul és szarrá változik.

Ott van például a parlament, hogy a legismertebb esettel kezdjük. Mint az köztudomású, ezt az intézményt kifejezetten azzal a céllal hozták létre nyugaton, hogy a végrehajtó hatalmat ellenőrizzék és korlátozzák. Erre a célra használják ma is. A jog uralkodik nem az akarat, a törvényhozás folyamata (hagyománya, méltósága, nyilvánossága, eljárásrendje) biztosítja többek között azt, hogy ne lehessen kivételesen sürgős eljárásban, két nap alatt teljes ágazatokat felszámolni, munkavállalók sokaságát tönkretenni, gyerekek százezreit államosítani, pusztán azért, mert a kormányfő menetközben megbolondul, esetleg komcsi lesz. Magyarországon, ahol minden fordítva van, az Országgyűlés nem a végrehajtó halom korlátozásának, hanem az önkény akadálytalan érvényesítésének olajozott eszközeként működik. Ez igaz az Alkotmánybíróságra, a köztársasági elnökre, a Számvevőszékre: ami nyugaton fék, itt motor.

Miért lenne mindez másképp a filmiparban?

Amerikában vígjátékokat magánpénzből szoktak készíteni. A prudjuször üzleti vállalkozás formájában készít filmet, ezért arra kényszerül, hogy a bevételekből fedezze a gyártási költségeket, cserébe az Oscar-gálán ő veszi át a díjat, nem az amerikai elnök. Snitt. Mit csinál a híres amerikai prodjuször, amint Budapestre érkezik? Természetesen állami pénzosztóvá válik, aki szórakoztató közönségfilmeket gyártat közpénzből.

Nem meglepő, ha maga a film is hasonló metamorfózison megy keresztül. A kiindulópont a Mi kell a nőnek? című vígjáték lehetett, melyben a macsó Mel Gibson egy véletlen baleset után hallani kezdi a nők gondolatait, melynek hatására lelkes feminista lesz. Mi az alaphelyzet az eredeti filmben? A főszereplő a domináns társadalmi csoportot (férfi) képviseli, mégis ő az, aki átalakul, hogy a gyengébb társadalmi csoporttal (nő) azonosulni tudjon. Kit figuráz ki a film? Az erőst, a többségit, a nyeregben levőt. Mi a film üzenete? Ha alkalmazkodsz a gyengébbhez, boldog lehetsz.  

Ugyanez a Coming out-ban: a gyengébb társadalmi csoporthoz (melegek) tartozó főszereplő egy baleset után átalakul, hogy a domináns társadalmi csoporthoz (hetero) tartozókkal azonosulni tudjon. Mi a film üzenete? Ha alkalmazkodsz a többséghez, boldog lehetsz. 

Nem homofóbia ez, hanem ösztönös igazodás, uralkodó életérzés, hétköznapi tapasztalat, életvezetési jó tanács. Az erős mindent visz. Ha belegondolunk, a magyar autósok még az iskola előtti zebránál sem állnak meg, nem véletlen, hogy ebben az országban kormánypárti tüntetés is van.

Amerikában, ahol a zebrához és a tüntetésekhez más értelmezéssel viszonyulnak, a prodjuször valószínűleg azt mondaná: coming out?, oh, very good idea, but kellene átírni little bit, my dear magyar friend. Legyen a főszereplő, for example, egy konzervatív politikus, öt ütni el Harley Davidson, lenni belőle gay vagy transzvesztita, you know, röhögni sokat többségi előítélet, venni el felségül Mr. Semjén vagy testőrparancsnok, örülni mindenki, oszt happy end.

Persze olyannal is lehetne próbálkozni, hogy a motoros egy fideszes parlamenti képviselőt üt el, aki onnantól kezdve szimplán rendes ember lesz. Csak hát ennyire abszurd forgatókönyvet ki vásárolna meg?