szerző:
Tetszett a cikk?

A NER törvénnyel már koronázni is kíván – visszamenőleg.

Úgy látszik, már azt is a Fidesz és a KDNP dönti el, hogy ki volt magyar király. Az Országgyűlés ugyanis a héten tárgyal egy pár napja benyújtott határozati javaslatot, amely „november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítja”. Ennek jegyében „felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzetünk szerves részét alkotó szórvány magyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek”. A benyújtók, a fideszes Németh Zsolt (a külügyi bizottság elnöke), Pánczél Károly (a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke) és Potápi Árpád (a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökségi államtitkár), valamint Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes az indoklásban elmagyarázzák, hogy erre a gesztusra azért van szükség, mert „A mindennapi életben a szórványban élő magyarok sok esetben csak akkor és addig lehetnek magyar környezetben, amíg családi körben vannak; otthonaikból kilépve asszimiláló környezetbe lépnek át akár a Magyarországgal szomszédos, akár távolabbi országokban”.

Megszokhattuk már, hogy vezető politikusok közismert történelmi tényekről összevissza beszélnek, és az általános iskolai tananyagban szereplő verseket se képesek helyesen idézni. De arra tényleg kíváncsi vagyok, hogy a négy aláíró tud-e egyetlen olyan lexikont, tankönyvet vagy egyéb forrást mutatni, amely szerint Bethlen Gábor magyar király volt. Mert lehet, hogy a kommunista-zsidó-szabadkőműves ármány a bűnös, de mindeddig úgy lehetett tudni, hogy nem volt az. 1620 elején a pozsonyi országgyűlés felajánlotta neki a koronát, de nem fogadta el. Aztán bő fél év múlva a besztercebányai országos gyűlés megválasztotta királynak, de ő nem koronáztatta meg magát, mert elég okos volt ahhoz, hogy lássa: nincs ereje az ország egyesítéséhez, továbbá király is csak a szultán jóváhagyásával lehetett volna, ahogy erdélyi fejedelemségének is ez volt a feltétele. 1622-ben a nikolsburgi békében ezért – jelentős engedmények fejében – lemondott az amúgy is üres királyi címről, és visszaadta a koronát az ország török uralom alá nem került részén uralkodó Habsburg Ferdinánd királynak.

Mindez elég könnyen kideríthető. Pánczél Károly és Potápi Árpád ráadásul végzettségére nézve történelemtanár, és akármilyen romboló hatású az agysejtekre a politizálás, összeszedhették volna egyetemi emlékeiket. Bethlen Gábor egyébként tényleg nagy magyar politikus volt, bár éppenséggel nem rajongott a katolikusokért, és a Semjén Zsolthoz közel álló körök szellemi elődei törökbérenc áruló eretneknek tartották. De ettől még meg lehet emlékezni róla.

A kérdés már csak az, hogy a jelenlegi magyar oktatásügyben egy országgyűlési határozat erősebb-e a teljes történettudománynál. Tehát ha egy diák azt feleli majd, hogy Bethlen Gábor magyar király volt, és hivatkozik Németh, Semjén, Pánczél és Potápi uraknak a parlamenti többség által bizonyára megszavazott elmeszüleményére, akkor be szabad-e írni neki a karót? Várom a tudományos források helyes hierarchiáját felállító alaptörvény-módosítást.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!