„Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy sajtóértesülések szerint a Fidesz 2004-ben „lottóötösnek” tartotta Gyurcsány Ferenc előtérbe kerülését. "Kiss Péterrel az MSZP a 2006-os választásokat veszítette volna el, Gyurcsány Ferenc viszont esetleges bukásával maga alá temetheti az egész MSZP-t is" - nyilatkozta akkor egy fideszes politikus. Megállapíthatatlan, hogy mennyi volt ebben a mondatban a valós gondolat, a vágy vezérelte elem, vagy éppen a nyilvánosságnak szánt magabiztosság, az azonban kétségtelen, hogy az azóta eltelt hét évben a Fidesz politikájában a volt miniszterelnök töltötte be az első számú célpont szerepét.” Török Gábor ezután felteszi a kérdést, mi lesz most?

„Azzal, hogy Gyurcsány Ferenc elhagyja a szocialista pártot, és új pártjának élén akár az eddigieknél is aktívabb szereplője lehet a magyar politikának, kétségtelen, első látásra sokat nyer a Fidesz. Számos okból dörzsölheti a tenyerét: a „szétszakadó” szocialisták miatt, a feltehetően egymással rivalizáló két baloldali párt miatt, a most már a legtöbb kormány-ellenzék relációban közvetlenül is Gyurcsánnyal egy platformra kerülő (és ettől hideglelést kapó) Jobbik és LMP miatt.”

Az elemző úgy látja azonban, hogy hosszabb távon a Fidesznek nem tesz majd jót a DKP kiválása az MSZP-ből, mert „Gyurcsány távozásával Mesterházyék most elméletileg lehetőséget kapnak az újrafogalmazásra, az „őszödi paradigma” fogságából való kitörésre. A párt mai állapotára tekintve ez egyelőre tényleg nem több elméleti lehetőségnél, de már ez is nagyon más helyzet, mint amikor a Gyurcsány-probléma számított az egyetlen érdekes MSZP-s hírnek.”