Csodás interjút közölt a Hír24 Hegedűs Zsuzsával, a miniszterelnök főtanácsadójával. Hegedűs Zsuzsával, mondjuk, mindig csodálatos interjúk születnek, a legutóbbi után is hetekig mulatott az értő olvasóközönség; olyannyira, hogy a főtanácsadó asszony a mostani beszélgetés elejét is annak szentelte, hogy a korábbi riportert szapulja. Zsuzsa főtanácsadónak ugyanis különös elképzelései vannak az újságírásról: arra a közbevetésre, hogy „az interjú arról szól, amiről kérdez az újságíró”, tömören csak annyit felel: „a csudát!”, mert ő a neki fontos témákról szeret beszélni. Ez érthető és méltányolandó, hiszen a főtanácsadó asszony ontja az ötleteket, hogy miként lehet a leszakadók helyzetén változtatni.

Igaz, nemrégen még a valóságsókat és a kökényszedést jelölte meg, mint a mélyszegénységből való kitörési lehetőséget, mely elképzelés fényesen bevált, legalábbis saját beszámolója szerint, hiszen „tavaly nyáron már egész Békés megye kökényt szedett, és slágerterméket, kökénydzsemet főzött belőle egy Gyula melletti üstházban”. Az eredményről magunk is meggyőződhetünk, és megcsodálhatjuk, sőt, meg is ízlelhetjük „a gyulai kökény- és csipkebogyólekvárt”, melyek megtalálhatóak – na, hol? – „a CBA polcain”.

Az az egy apróság a főtanácsadónak nem tűnt föl, hogy ha a kökény- és csipkebogyólekvár akkora üzlet lenne, mint amekkorának ő hiszi, akkor a többi üzletlánc egymást taposná, hogy hozzáférjen a termékhez, a galád multik vinnék szerte a világba, és nemcsak Békés, hanem a gödöllői kistérség és Pasarét is kökényszedési lázban égne.

Ám Hegedűs főtanácsadónak az se szúr szemet, hogy egy másik remek ideájának, a cigánycsaládok vetőmaggal és naposcsibével való ellátásának – mely tevékenységet saját alapítványa végez – szintén nélkülözhetetlen szereplője a CBA. Nem, ő büszkén jelenti, hogy az országszerte varázsütésre létesülő baromfiudvaroknak már a fölvásárlását is megszervezte, arra a közbekérdezésre, hogy „ki a szerencsés közértlánc?”, magától értetődő természetességgel válaszolja: „a CBA”.

A következtetés levonására, sajnos nem futja a mérhetetlen, mondhatni, túltengő energiából, hogy ha esetlegesen megszűnne az az unortodox gyakorlat, hogy a jogalkotást és a gazdaságélénkítést a kereskedelem terén teljes egészében egyetlen vállalkozás érdekeinek rendelik alá, plusz fenntartanak egy közszolgálati tévét– a haveri médiakurvák sorozatának feltételnélküli finanszírozásán túl – a cég ingyenes reklámozására, akkor nyomorban élők majd ott maradnak az üres baromfiudvarok közepén. Viszont lesz jó sok kökényük.

Valamit mégis érezhet Zsuzsa asszony, miniszterelnöki főtanácsadó, mert egyből az újabb tervével hozakodik elő, amely a közfoglalkoztatási programot érinti. Szeretné meghonosítani azt, amit korábban Párizs önkormányzata vezetett be, hogy „munkanélküli asszonyokat házi segítőnek képzett ki és alkalmazott, akik időseknél takarítanak, főznek, bevásárolni, fodrászhoz, moziba viszik a patronáltjukat, társalognak velük”. A magyar élet mély és aprólékos ismeretén nyugvó elképzelés a szabolcsi és borsodi régiókból tömegével áramló bejáró- és társalkodónők víziója, no, nem azért, mert képtelenek lennének a feladat ellátására, hanem mert viszonylag kevés idős ember él az országban, akinek a legnagyobb problémája az lenne, hogy nincs, aki fodrászhoz vagy moziba kísérje.

De a tanácsadói fő leállíthatatlan, lázasan dolgozó agyában már az átképzett munkaerőnek kiadott „EU-s papírok” (?) is kiállítódtak, és azután a magyar nők mehetnek is tömegével takarítani Európába. Megint csak a riporter akadékoskodik, mikor rákérdez: „Életszerű, hogy tízezrével indulnak Bécs, Berlin, Párizs felé csereháti ötvenes asszonyok uniósan partvisolni?” A kormányfő tanácsadóját azonban nem lehet zavarba hozni: „ötvenesek, negyvenesek meg harmincasok is elindulhatnak, de leginkább a huszonéveseknek ajánlom”. Remélem, megfogadják.

Persze, nem akarok a kelleténél demagógabbak lenni: a magyar munkavállalók valóban lehetnének mobilabbak, bár az igazi megoldást az jelentené, ha itthon lehetne olyan termékeket előállítani, amelyeket huzamosan megvásárolnának külföldön, naposcsibe-osztogatás helyett talán az ilyen produktumok és szolgáltatások kikísérletezésével kéne tölteni az időt, és a világgal való permanens háború helyett, a felvevőpiacok utáni kutatással, de ismétlem, az elképzelés nem feltétlenül elvetemült. Csakhogy, mintha a főtanácsadó és mentorálltja korábban elfelejtette volna megemlíteni - amikor éppen a legkiszolgáltatottabbak szavazatára ácsingózott -, hogy perspektívaként azt kínálja, hogy húzzanak fölmosni Baden-Württembergbe. A kalkulációban nem szerepel továbbá az a szempont sem, hogy az érintett huszonévesek jó eséllyel már családdal rendelkeznek, de gondolom, Hegedűs Zsuzsa majd megszervezi a Minden Gyerekre Vigyázzon Valaki Amíg Anyu Birminghamben Takarít Alapítványt. Az RTL Klub majd gyűjt pénzt, a CBA meg gondoskodik az élelmezésről. Szociológiailag megalapozott program lesz, már ahogy a főtanácsadó eredeti szakmáját fölfogja.

Hegedűs Zsuzsa főtanácsadó ugyanis a könyörtelen, adatközlésre alapuló szociológiai terepgyakorlatnak azt a végletekig naturalisztikus válfaját űzi, hogy szociológiai tény az, amit ő személyes élete során megtapasztalt. Ha neki, vagy rokonságában valakinek szemgyógyszerre volt szüksége, annak az alapanyaga pedig állítólag a kökény, akkor menjen az egész magyar vidék (plusz Pasarét) kökényt gyűjteni (még, ha valahogy orvosság helyett lekvár is lesz a végén). Ha nem kapott megfelelő takarítónőt, akkor bizonyára az a hiányszakma honunkban, és már el is kezdi megszervezni a közintézmények takarítását „a leghátrányosabb régiók nagyvárosaiban Miskolcon, Salgótarjánban, Ózdon”.

Jól van, jól van. Tulajdonképpen nincs változás. Nálunk évtizedek óta felzárkóztatás címén kurzusértelmiségiek beszélnek hülyeségeket. Oké, nem teljesen, ellenben az megkérdőjelezhetetlen, hogy kizárólag baráti vállalatok kaszálnak nagyokat. Ezért most megalapítom a Nemzeti Érzelmű Takarítási Vállalkozók Polgári Körét, támogatásomat a szabadságharc végkimenetele szempontjából kiemelt jelentőségűnek tekintem, és vállalom, hogy szerény haszonért közmunkásokat alkalmazok CBA-s formaruhában. Reklámra nem kell költenem, propagátorom már van.