Az „esztergomi tízek” (a Meggyes Tamás vezette Fidesz-KDNP frakció) ténykedéséről, illetve a képviselők Tétényi Éva független polgármesterrel vívott küzdelméről az elmúlt hónapokban nemcsak a helyi, de az országos közvélemény is tudomást szerezhetett. Ma már a város megörökölt katasztrofális gazdasági helyzete is közismert. Az új polgármester hivatala átvétele után már első blikkre talált 1,2 milliárd kifizetetlen számlaállományt, 20 milliárdos lejáró kötvénykibocsátást, 850 milliós belső adósságot, gyanús pénzügyi konstrukciókat (pl. az újszülötteket támogató Szent Miklós alapra 610 milliós lombard hitelt jegyeztettek be, 190 milliót nem fizettek be az alapba, 350 millió követelést eladott az előző városvezetés stb.)

Tétényi Éva

Időközben a város becsült adósságállománya közelít a 24-25 milliárd forinthoz, ezért a polgármester úgy döntött, hogy a város lejáró tartozásait nem további hitelekből fizeti ki, hanem adósságrendezési eljárást indít. (Lényegében Tarlós Istvánhoz hasonlóan ő sem akarta átvenni és folytatni az előző polgármester felelőtlen, hitelekre épülő városgazdálkodását, amivel persze a felelősséget is átvette volna Meggyeséktől.)

A kétharmados többségben lévő Fidesz-frakció ezután kezdte „kommunikálni”, hogy Tétényi csődbe viszi a várost, ahelyett, hogy folytatná az előző vezetés „sikeres” városfejlesztő politikáját. Ám ahogy a főváros, úgy Esztergom esetében is az elmúlt hónapok vizsgálódásai közben sorra buktak ki a mutyigyanús ügyletek, kerültek elő a „csókosokkal” kötött szerződések, a haveri kifizetések, jutalmak, a ráfizetéses beruházások. (Fidesz-közlemény: „Tétényi MSZP-módszerrel téveszti meg Esztergom lakosságát”), ezért aligha vonható kétségbe, hogy a városban végre tiszta vizet kell önteni a pohárba.

Tétényi Évának azonban januárra – mivel a város adósságrendezés alatt áll –, a hitelezői egyezségek megkötésének idejére a törvényben szabályozott módon, váltságköltségvetést kellett készítenie (az elfogadás végső határideje: január 25. volt). Ennek hiányában ugyanis a bíróság elrendelhette volna a vagyonfelosztást.

Az önkormányzat január 13-i ülésére Tétényi be is nyújtott egy hivatallal, szakszervezettel, adósságrendezési bizottsággal egyeztetett válságköltségvetést – jelentős lefaragásokkal, de az alapszíntű működéseket garantálva.

Az esztergomi közgyűlés Fidesz frakciója, balról az 5. Meggyes Tamás

Meggyesék azonban saját költségvetésüket hozták magukkal, amit az ülés elején adtak be. Tétényi szerint „azt nem ismerte senki a frakciótagokon és a pénzügyi iroda vezetőjén kívül, akinek az ülés délelőttjén mutatták meg. Akkor érdemben már képtelenség volt vele foglalkozni.” Ennek ellenére a frakció ezt a költségvetést szavazásra bocsátotta, s kétharmados többséggel meg is szavazták a Tétényiével szemben. Az ezt követő huzavona után egy héttel később – érdemi változtatás nélkül – ismét megszavazták a „fideszes” előterjesztést, amit Tétényinek már alá kellett írnia, különben az önkormányzat nem tudta volna teljesíteni a vagyonfelosztás elrendelésével járó, január 25-i végső határidőt.

A nyilvánosságra került két költségvetés tanulságos olvasmány. Nézzünk néhány előterjesztett illetve elfogadott tételt (millió forintban):

A Tétényi által beterjesztett költségvetésben a város alapműködtetéséhez szükséges pénzek benne vannak. A polgármester a megtakarításokat szem előtt tartva mindenhol megszorít, köztük egy sor, a Meggyes-érához kapcsolódó juttatást, pozíciót, intézményt, médiumot megszüntet, vagy támogatásukat visszafogja, miközben más intézmények (pl. zeneiskola és a Montágh Imre Speciális Iskola) működtetését „átpasszolja” a megyének.

A Fidesz-KDNP frakció által megszavazott költségvetésben egyetlen fillér sem jut zöld területek és játszóterek karbantartására, az illegális hulladéklerakók felszámolására, kutak tisztántartására, közutak veszélyhelyzetének elhárítására. Minimális összeg marad árvíz- és belvízvédelemre, katasztrófa-elhárításra, iskolák, intézmények működtetésére, törölték a jóléti kiadásokat, a vis maior keretet. Csökkentették az intézményekben dolgozók fizetési keretét, minimális vagy a szükségesnél jóval kisebb összeget adtak kátyúzásra, közvilágításra.

Ugyanakkor magánperekre 30 milliót, úszásoktatásra 40 milliót, az élményfürdőre 90, és a Strigonium Zrt.-re 90 milliót költ majd a város. Ez utóbbi tételeket érdemes közelebbről is szemügyre venni.

A Meggyes Tamás vezette képviselőtestület 2006-2010 között több ügyvédi irodával is szerződést kötött, hogy peres ügyeikben képviseljék a polgármestert és néhány támogatóját, „túlnyomórészt a tevékenységüket bíráló újságírók, bloggerek ellen indított magánvádas rágalmazási, becsületsértési eljárásokban.” Meggyes ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a mindennapi.hu szerint, „azért az önkormányzat állja ezeknek a pereknek a költségeit, mert ezek a polgármester munkájával összefüggő ügyek”. A perekben ugyancsak érintett Bayer Zsolt pedig azzal érvelt, hogy „ma Magyarországon minden újságíró jogi képviseletét a kiadója látja el, márpedig a Hídlapot kiadó (ahol Bayer cikke megjelent- a szerk.) Esztergom Hirdető Kft. az esztergomi önkormányzat cége.” A költségvetésbe a Fidesz-frakció „beszavazott” 30 millió forintot azzal az indokkal, hogy „ha ezen számlák nincsenek kifizetve, az veszélyezteti az önkormányzat működését”. Ezzel kötelezte Tétényi polgármestert, hogy közpénzből továbbra is fizesse a perek költségeit.

Pál György fideszes önkormányzati képviselő, aki az előző testületben a közbeszerzési és ügyviteli bizottság tagja volt, mellesleg az esztergomi Pézsa Tibor Sportcsarnok igazgatója, szlovákiai cégén keresztül (Sport 2006 SRO, adatai megtalálhatók a világhálón a szlovák cégtárban) többek között az esztergomi Aquasziget élményfürdőben foglalkozik úszásoktatással. A súlyos pénzügyi problémákkal küzdő, önkormányzati tulajdonban lévő élményfürdő – a cég honlapján elérhető közérdekű adatok szerint – még Meggyes regnálása idején 11,7 millió forintos, határozatlan idejű szerződést kötött Pál György cégével.

Az élményfürdő az előző városvezetés presztízsberuházásai és nagy „pénznyelő” buktái közé tartozik. A vállalkozás, az Esztergomi Fürdő (SPA) Szolgáltató Zrt. nem hozza, csak viszi a pénz, nem is akármennyit. Tavaly például a 2009. évi kb. 114 millió forint veszteségre való tekintettel, Meggyesék 143 millió forintos tulajdonosi befizetéssel támogatták a céget. Mellesleg: a cég eközben jól jövedelmez néhány jól pozicionált vállalkozásnak (őrző-védés, gyerekszállítás, úszásoktatás, takarítás). Meggyesék szerint ez a cég idén is „megérdemel” 90 millió forintot a felújításra, vagyis idén újabb vállalkozók is felsorakozhatnak a közkondér köré.

A Meggyes Tamás által létrehozott Strigonium Holding Zrt. a város vagyonkezelő cége, amelynek további sorsát tavaly júniusban zárt ülésen tárgyalta meg a városvezetés. Meggyes Tamás javaslatára a cég működéséről szóló havi értesítéseket megszüntették, így a képviselők nem ismerhették meg a cég peres ügyeit, az egyes vállalatok eredményeit, veszteségeit, a személyi változásokat, a holding szintű feladatokat, azok végrehajtását, sikerességét vagy kudarcát.

Meggyes a jelek szerint az elvesztett választás után is kézben akarja tartani a holdinggal kapcsolatos ügyeket, ezért decemberben a Fidesz-frakció kétharmados többségével olyan változtatást erőszakolt ki, amely a város vagyonának felügyeletét kivonta a jelenlegi polgármester ellenőrzése alól. Magyarán: a Strigonium Holding Zrt. anélkül dönthet másfél tucat, az önkormányzat  kizárólagos vagy résztulajdonában lévő társaság, cég eladásáról vagy új tulajdonszerzésekről, hogy ehhez kérnie kellene az önkormányzat engedélyét. (E cégek feladata a városgondozás, parkolás, ingatlankezelés, hulladékszállítás, temetkezés, városmarketing, őrzés-védés stb.) Az új városvezetésnek így gyakorlatilag nem áll módjában ellenőrizni a holding működését, s a képviselőtestület (illetve a város polgárai) legfeljebb majd utólag, az éves beszámolóból értesülhetnek arról, hogy miként végezték az ide tartozó közfeladatokat, s mire fordították az ide kerülő közpénzeket. Az éves költségvetésben a Fidesz-frakció megszavazott a holdingnak 90 millió forintot, s talán majd egyszer kiderül, mire fordították.

A frakció döntésének indoklása helyett közleményt adott ki („A tisztánlátás Esztergom érdeke”). Ebben számszerűen azt sorolják föl, hogy Tétényi Éva csődeljárása mekkora összegeket vesz el a gyerekektől, az alapítványoktól, az egyesületektől, a kulturális programoktól, a nagycsaládosoktól. Ezek a megszorítások 1 milliárd 50 millió forintot tesznek ki, majd azzal zárják közleményüket, hogy a „Fidesz-frakció minden lehetséges eszközzel a vagyonfelosztás elkerülésén és a csődeljárás mihamarabbi lezárásán dolgozik, ezzel is elősegítve, hogy a város rövid idő alatt kikeveredjen a Tétényi Éva okozta rémálomból”.

Ami pedig a Tétényi-féle rémálom lezárását illeti: a kétharmados Fidesz-frakciónak minden lehetősége megvan (törvény adta joguk), hogy Tétényi Éva lemondását, s új választások kiírását kezdeményezzék (ahogy ezt most már a megbénított új polgármester is teszi), ám erre a lépésre valami oknál fogva mégsem szánják el magukat a frakciótagok. A döntés ezek szerint az országgyűlésre, illetve Esztergom lakóira vár, mert fél év elteltével (áprilisban) kiírhatják az új helyi választást. Az országgyűlés ugyanis kimondhatja (s kétharmados Fidesz-többséggel miért ne mondaná ki?) a helyzet tarthatatlanságát, s akkor egy sikeres választás után – az alkalmatlan Tétényivel szemben – Meggyes visszatérhetne a hatalomba. Kérdés azonban, hogy Meggyes szemszögéből sikeres lenne-e ez a választás.

Esztergom lakóinak előbb-utóbb dönteniük kell, tudomásul veszik, elszenvedik a jelenlegi állapotot, vagy civis polgárként, a saját kezükbe veszik a sorsuk, jövőjük alakítását.