Amikor Budapest vezényel majd Brüsszelben - Interjú Győri Enikővel
Magyarországon teljes lendülettel folytatódnak az előkészületek a soros elnökséggel járó feladatok magas színvonalú ellátására – mutatott rá Győri Enikő, EU ügyekért felelős államtitkár, és cáfolta Göncz Kinga értesüléseit, miszerint Brüsszelben fenntartásaiknak adtak volna hangot a magyar kormány felkészültségét illetően.
hvg.hu: Göncz Kinga a napokban úgy nyilatkozott: Brüsszelben kétségek merültek fel, hogy a magyar kormány képes lesz-e betölteni az Unió soros elnöki tisztét jövő év januárjától. Igaz, forrásait konkrétan nem jelölte meg.
Győri Enikő: Természetesen a kormány képes lesz ellátni az elnökséggel járó feladatokat, Brüsszelből sem kaptunk olyan jelzéseket, miszerint kétségeiket fejezték volna ki kormányunk felkészültségét illetően. A jó eredmény eléréséhez mindenesetre fontos lenne a magyar politikai erők együttműködése. Veszélyeztetheti a sikert, ha egyesek azt terjesztik, hogy nem tudunk majd megfelelni a feladatnak.
hvg.hu: Mik lesznek a kormány feladatai, úgy is mint soros elnöknek?
Gy. E.: A soros elnökségnek az EU jogalkotó szervét, a Tanácsot kell működtetnie a jövő év első felében. Többek között megszervezi a Tanács és az alatta működő munkacsoportok üléseit, összeállítja napirendjüket, összehívja és levezeti az üléseket. A helyszín elsősorban Brüsszel, illetve Luxemburg, ám az informális üléseket Magyarországon tartják.
Az elnökségnek fontos kompromisszum- és konszenzuskereső feladatai vannak (azaz „honest brokerként” kell eljárnia). Szem előtt kell tartania az Unió mind a 27 tagállamának érdekeit, ugyanakkor arra kell törekednie, hogy a napirenden levő kérdéseket minél hamarabb megoldja és lezárja.
A „mi hat hónapunk” alatt is erősíteni akarjuk az Uniót, hiszen a közösség súlyos kihívásokkal kénytelen szembenézni. Az új, tízéves gazdasági stratégiát, az Európa 2020-at magyar vezetéssel indítjuk be. Tisztában vagyunk azzal, hogy az eddiginél jóval hatékonyabban kell összehangolni a tagországok gazdaságpolitikáját. Útjára indítjuk az úgynevezett „európai szemesztert”, amelynek keretében az egyes tagállamok költségvetési terveiket még a hazai parlamenti jóváhagyás előtt ismertetik a többiekkel. A nemzeti gazdasági programokat a mi terminusunk alatt értékelik, illetve fogadják el, és ez a téma is nagy hangsúlyt kap a Tanács márciusi ülésén.
Fontos számunkra, hogy a Bizottság előreláthatólag novemberben publikálja vitaindító anyagát a közös agrárpolitikáról, a KAP-ról. Jó lenne, ha az eltérő álláspontokat a Tanácsban még ideje korán egyeztetni lehetne, akkor még a magyar elnökség égisze alatt lehetne meghatározni az agrárpolitika prioritásait. Előbbre akarunk lépni az egységes uniós energiapolitika megteremtése terén is: várhatóan a magyar elnökség alatt fogadják el a tagországok a középtávú, 2020-ig szóló energiastratégiát és cselekvési programot. Februárban az állam- és kormányfők az energiabiztonságról tanácskoznak majd Brüsszelben. Arra törekszünk, hogy márciusban megszülessen az Unió középtávú energiastratégiája. Ha e sokrétű munkát jól csináljuk, hírünk javul a világban, és ami még fontosabb, érdekérvényesítő képességünk hatékonyabb lesz.
hvg.hu: Mindez szépen hangzik. Ám a magyar kormányra jövőre súlyos feladatok várnak, többek között új alkotmányt akar kidolgozni 2011 tavaszáig, s előbbre lépnie az ellátó rendszerek átalakításában is. Hogyan tud az amúgy is túlterhelt közigazgatás az EU-elnökséggel kapcsolatos elvárásoknak is megfelelni?
Gy.E.: Nagyon bízom abban, hogy a kormány, illetve a közigazgatás a bokros belpolitikai teendők mellett is állja majd a sarat. Az elnökségi felkészüléssel járó többletfeladatok megfelelő szintű ellátása érdekében a tárcáknak lehetőségük volt létszámukat növelni a magyar EU-elnökség végéig. A tárcák a rendelkezésükre álló státuszok legnagyobb részét már feltöltötték, szinte mindenhol felállt az EU-elnökségi feladatok ellátására szakosodott apparátus. Nekik nem kell foglalkozniuk a közigazgatásban egyébként jelentkező tömérdek, nagy horderejű feladattal. Az uniós elnökség kifogástalan ellátása ugyanis nemzeti érdek, abszolút prioritás az ország számára.
hvg.hu: Miként halad ennek az apparátusnak a felkészítése? Egyáltalán, mekkora apparátust foglalkoztat az elnökség? Mibe kerül ez az adófizetőknek?
Gy.E.: Az elnökségi feladatokat ellátó, közel 720-750 tisztviselő felkészítése 2008 ősze óta folyik, az Államreform Operatív Program uniós forrásaiból, részben tagállami kormányközi megállapodások keretében. Ennek költsége tehát nem a magyar államkasszát terheli. A tisztviselők nyelvi és szakmai képzése nagyrészt lezárult, hátra van még az elnökségi szerepkörrel összefüggő tanácsi képzés és a döntéshozatalhoz kapcsolódó készségek fejlesztését célzó úgynevezett EU-integrált képzés. Emellett hamarosan megkezdődik a miniszterek és érintett államtitkárok felkészítése is az Európai Unió Tanácsa elnöki feladataira.
hvg.hu: A magyar elnökség időszakára esik az újabb hétéves uniós költségvetés összeállítása. A 2013 és 2020 közötti pénzügyi terv kialakítása folyamán milyen szempontokat vesznek figyelembe, és mekkora befolyása lesz a magyar félnek?
Gy.E.: Azzal kezdeném, hogy az se biztos, hogy egyáltalán hétéves lesz a költségvetési időszak. Felmerült már ötéves, illetve tízéves keret is, félidei felülvizsgálattal. Tehát a költségvetéssel kapcsolatos alapvetőbb kérdések is nyitva vannak, így azt hiszem, jó stratégiával igenis képesek lehetünk érdekeinket érvényesíteni. Jó lenne, ha már a magyar elnökség idején megindulna a vita. A kezdő lépést a Bizottság teszi majd, amikor várhatóan a jövő tavasszal publikálja javaslatait. Az biztos, hogy mi, elnökségként a munkát csak megkezdjük, a vita vezetése továbbszáll a lengyel és a dán elnökségre.
Tartalmi szempontból alapvetőnek tartjuk, hogy alulról épüljön fel a büdzsé, azaz először azt szabjuk meg, hogy az egyes közös politikák valóra váltása mennyi pénzt igényel, és ebből álljon össze a végső összeg. Ugyanis ha az utóbbiból indulunk ki, vagyis felülről lefelé haladunk, akkor előbb-utóbb a maradványelv fog érvényesülni, az pedig akadályozná a célok elérését. Természetesen az sem titok, hogy célunk az olyan hagyományos közösségi politikák, mint az agrárpolitika és a kohéziós politika megőrzése.
hvg.hu: Apropó, lesz-e lehetőség a magyar érdekek nyomatékosabb érvényesítésére ez alatt a fél év alatt?
Gy.E.: Az EU-elnökséget ellátó tagállamok féléves programjának elsősorban az aktuális uniós napirendet kell követnie, vagyis az elsődleges feladat a folyamatban levő jogalkotási és egyéb tanácsi döntést igénylő ügyek továbbvitele. Bár az egyes ülések napirendjét valóban a soros elnök határozza meg, óvatosan kell bánni az egyértelműen nemzeti érdekeket képviselő kezdeményezések megjelenítésével. Soros elnökként a 27 tagállam közös érdekeit kell keresnünk és képviselnünk, mindeközben természetesen nem szem elől tévesztve sajátjainkat sem. Könnyíti helyzetünket, hogy céljaink és az EU céljai egybeesnek.
A gazdaságpolitikákat egyfelől a koordináció erősítésével, másfelől a tagállamok közötti egyenlő elbánás elvének tiszteletben tartásával hangoljuk össze – az eddiginél sokkal jobban. Mindezen túl lényegi témának szánjuk a munkahelyteremtést, és ahhoz kapcsolódva a gyermekszegénység, a társadalmi felzárkóztatás, ezen belül a roma kérdés európai szintű megoldását, a kis- és középvállalatok fokozott támogatását. Nem maradhat ki a prioritások közül a sajátos magyar elem, a víz, tehát a vízminőség és a vízkészletek megőrzése a következő nemzedékek számára. Foglalkozni kívánunk a kulturális sokszínűséggel is, amely része az évszázados európai kulturális örökségnek. Ennek az örökségnek a megőrzését célzó civil kezdeményezések támogatását szeretnénk elősegíteni a már meglévő uniós politikák kínálta eszközök mozgósításával.
hvg.hu: Nem várhatók-e hatásköri viták az Európai Tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy és a magyar kormányfő között, annál is inkább, mert korábban, a Lisszaboni Szerződés életbe lépéséig a mindenkori elnökséget adó ország miniszterelnökének a mainál jóval nagyobb hatásköre volt. Mekkora mozgástere lesz Orbán Viktornak az európai ügyek tekintetében?
Gy.E.: Az Európai Tanács valóban jó néhány politikai feladatot átvett a soros elnökségtől. A soros elnökség eredményessége azonban nagyban meghatározza az Európai Tanács sikerességét is. A szoros kapcsolat miatt alapvető a folyamatos együttműködés a soros elnökség, az Európai Tanács állandó elnöke, illetve az Európai Bizottság elnöke között.
Az Unió napi szakmai, döntéshozatali munkájának ellátásáért felelős soros elnökséget továbbra is az adott ország kormányfője, januártól tehát Orbán Viktor képviseli mind a többi tagállammal, mind az uniós intézményekkel szemben. Ugyanígy neki kell majd bemutatnia a féléves magyar elnökségi programot az Európai Parlamentben, 2011 januárjában, illetve számot adnia a plénum előtt az elnökség eredményeiről jövő júniusban. Az állam- és kormányfők üléseinek is meghatározó napirendi pontját képezi a soros elnökség miniszterelnökének beszámolója a miniszteri tanácsok tevékenységéről.
Magyarország sempontjából különösen fontos lesz a 2011. májusban sorra kerülő Keleti Partnerség csúcstalálkozó. Ennek mi leszünk a házigazdái, és ez Orbán Viktornak még fontosabb szerepkört ad majd. A Keleti Partnerség elsősorban konkrét projekteket jelent, gazdasági-energetikai együttműködéstől az oktatási partnerségen át a szabad mozgás megkönnyítéséig. Napirenden lesz a Duna régió-stratégia is, Közép-Európa, illetve a Duna-medence államainak átfogó fejlesztési programja, beleértve a térség legfontosabb energetikai, infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásait.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
