hvg.hu: Milyen céllal jött létre a főváros és a 19 megye kormányhivatala, miért nem voltak jók a korábbi közigazgatási hivatalok?

Demeter Ervin: Alapvető filozófiai változásról van szó, egy húsz plusz negyven éves közigazgatási gyakorlatot hagyunk a hátunk mögött. 2010 őszén a közigazgatási hivatalok visszakapták alkotmányos helyüket, január elsejétől pedig a kormányhivatalok és az ügyfélszolgálati irodák kezdték meg a működésüket.

Demeter Ervin

Tizennégy szakigazgatási szervezetet egyesítettünk, integráltunk, hogy egyszerűsítsük a sokszor nehezen átlátható közigazgatási ügyintézést. Megszüntetjük a párhuzamosságokat és így hatékonyabbá válik a munka. Korábban az állam általában rátolta az akaratát, gondolatát, jogszabályait az állampolgárokra. Most azonban fordult a világ, az államigazgatás lesz az állampolgárért, nem pedig fordítva.

hvg.hu: Mindez konkrétan, a hétköznapi állampolgár számára mit jelent?

D.E.: A szakigazgatási szerveknél lévő eddigi ügyfélszolgálatok megmaradnak. A kormányhivatal új ügyfélszolgálata ezek mellett működik, új szellemben. Itt nem az ügyfeleknek kell alkalmazkodniuk az iroda nyitva tartásához, hanem mi alkalmazkodunk az ügyfelekhez: minden munkanap reggel 8-tól este 8-ig állunk az ügyfelek rendelkezésére. A kormányablakokban 29 ügykör intézhető saját hatáskörben. Például: egészségbiztosítási jogviszony lekérdezése, ügyfélkapu létesítése, GYES, anyasági támogatás, családi pótlék, gyermeknevelési támogatási kérelem. Segítséget és tájékoztatást tudunk nyújtani formanyomtatványok kitöltésében, és a csatolandó dokumentumok ellenőrzésében is. 2013 végére a kormány terveinek megfelelően létrejön az egyablakos ügyintézés, mely által a polgárok egy helyen, a kormányablaknál intézhetik legtöbb hatósági ügyüket, ahelyett, hogy hivatalok sokaságát keresnék fel. A következő lépés pedig az lesz, hogy a járási székhelyeken is megnyílnak a kormányablakok.

hvg.hu: Nem kell majd tömegesen elbocsátani dolgozókat a közigazgatásból?

D.E.: Egyáltalán nem. Nem abban lesz változás, hogy több vagy kevesebb ember végzi majd ezt a munkát, hanem abban, hogy egy jól működő, átlátható, párhuzamosságoktól mentes, ügyfélbarát közigazgatás lesz.

hvg.hu: Mi lesz konkrétan az ön munkaköre? El fogja tudni látni mellette képviselői munkáját?

D.E.: A kormánymegbízott a kormányhivatalt, a főigazgató a hivatal szervezetét vezeti. Ez a vezetési modell ismert és alkalmazott a magyar közigazgatásban. Így működnek például a minisztériumok és a megyei önkormányzatok is. A kormánymegbízott a területi államigazgatást koordinálja, a kormány döntéseinek területi végrehajtását segíti. Megbízatása a kormányéval azonos időre szól. A parlamentben a kormánymegbízottak a plenáris üléseken vesznek részt, a bizottsági munkában megbízatásuk megkezdését követően nem.

hvg.hu: Érdekes, hogy nem lehet kormánymegbízott a helyi önkormányzati képviselő, ugyanakkor parlamenti képviselő lehet. A kinevezett kormánymegbízottak többsége fideszes és KDNP-s parlamenti képviselő.

D.E.: Azért nem lehet önkormányzati képviselő, mert ezt az elfogadott törvény kizárja, amikor összeférhetetlenséget állapít meg. A kormánymegbízott – mint korábban is említettem – a parlament és a kormány döntéseinek területi végrehajtását elősegítő, koordináló személy, így kimondottan előnyős, hogy részt tud venni a később végrehajtandó feladatok kialakításában, azaz az országgyűlés döntéseiben.

hvg.hu: Az MSZP szerint a kormányhivatalokról szóló törvény és egyéb jogszabály nem ad világos feladatokat az ő terminológiájuk szerint a „főispánok" számára, ezért „a politikai küldetéssel rendelkező vezetők kinevezése kizárólag a totális hatalomkoncentrációt és a köztisztviselők politikai megregulázását szolgálja” ön szerint?

D.E.: A fővárosi és a megyei kormányhivatalokról szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet egyértelműen és világosan szabályozza a kormánymegbízott feladatait és hatásköreit. A megnevezett kritikusoknak bizonyára nem volt még lehetőségük elolvasni a decemberben megszületett jogszabályokat. Nekik valószínűen a választási eredményekkel van problémájuk, azzal a társadalmi felhatalmazással, melyet a Fidesz-KDNP 2010 tavaszán kapott. Ez a széleskörű felhatalmazás nem csak lehetőséget nyújt a rosszul működő közigazgatás átalakítására, hanem kötelessége is a kormánynak, hogy a joggal elvárt átalakítást elvégezze. Ennek a folyamatnak egy fontos lépése a megyei kormányhivatalok és a keretei között működő új ügyfélszolgálati irodák létrehozása.

hvg.hu: Önnek milyen kötődése van Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, miért pont önre bízták a megyei kormányhivatal vezetését?

D.E.: Több mint nyolc éve Borsod megyében, Mádon élek a családommal. Szőlőt telepítettünk, rendbe hoztunk egy régi házat, építettünk egy feldolgozót, a szőlőkben munkát adunk néhány embernek. Aktívan részt veszünk a falu közösségi életében, építésében. A kormánymegbízottakat a miniszterelnök  nevezte ki a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter, Navracsics Tibor javaslatára. A miértre ők tudhatnak érdemi választ adni. Bizonyára jelentőséggel bírt, hogy önkormányzati és kormányzati tapasztalatokkal rendelkezem. Az első Orbán-kormányban két évig államtitkárként, két évig pedig miniszterként dolgoztam.

hvg.hu: Milyen tapasztalatai vannak az első napokról, milyen ügyekben és hányan keresték föl a Borsod-megyei kormányhivatalt?

D.E.: Nagyon jó tapasztalataim vannak. Jó látni a sok ügyes fiatalt, akik az ügyfélszolgálati irodán kedvesen, lelkesen és felkészülten dolgoznak az ügyfelekért. Az első hét tapasztalatai azt mutatják, hogy naponta közel száz ügyfélnek tudunk segíteni. Felkerestek bennünket azok, akik konkrét hatósági ügyeket akartak elintézni, akik különböző szolgáltatásokat óhajtottak igénybe venni, és azok is, akik tájékoztatást kértek. Remélem, az idő múlásával minél több ügykörben, egyre több helyszínen tudunk dolgozni – az ügyfelek nagyobb elégedettségére.